Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZKSEK. 19 725. ár pretium, áros; árú (merx: áru&a bocsátani, árura böcsülni = áestimare, taxare Moln. A.), árus *) : /. arvo becslés, hozzávetés ; becs, ár, érték (p.o. káydá pennin arvossa egy filléren kelni, tkp. egy fillér árában; niin arvolta hozzávetőleg, körülbelül, nach ungefahrer schatzung); arvoise (nőni. -oinen) becsű, becses, becsült (niiden a. azokkal egy becsű, palj on-a. sokat érö, nagy becsű) ; arvaa- becsülni, hozzávetőleg meghatározni, vélni, gondolni (ei lehmáá sarviinsa arvata nem szarva után becslik a tehenet) \ észt. arvu (nom. arv), aru szám, számítás, vélemény (zahl, rechnung, erachten : minu arvust meines erachtens, arvu andma számot adni, arvu páále panema den preis bestimmen, tkp. arvu-ra tenni, v.ö. árura becsülni); arvabecsülni, számítani, számlálni, vélni \ lív. aru7

ára

becslés (aru pal panda taxiren, aru perást nach schatzung), szám (rechnung, rechenschaft: aru tied v. and számot adni) ; arrö- becsülni, számítani, megítélni, vélni \ Ip. arvo ár, becs (pretium : i arvob vadde nem adja meg az árát), IpF. arvvo (arvost adnet becsülni, becsben tartani); Ip. arvete- hozzávetőleg becsülni, gyanítani; arvote-7

arvatalle- számítani, megbecsülni (supputare, áestimare); IpF. arvvale- számítani, gyanítani, vélni. I md. aráé-, mdE. arse-? artse- gondolni, vélni, tanakodni \ zürj. artal- gondolkodni, tanakodni (p.o. as kostanis magokban, ma-726. arcz (arczo-t) ; orcza :

ígok között). Ip. arodeje, arodea arcz (facies, angesicht : arodeab arodeai von angesicht zu angesicht). || cserH. ara arcz, személy, test. 727. ár (ár-t) subula: f. ora kis fúró, orase (nom. oranen) (dim.) u.a., ár (subula) j észt. oraföró (brennhohrer), ár j lív. vora, ora (v. kütt vora) (brennbohrer). ') A m. árú és ár tulajdonképen csak egyazon szó, hosszabb és rövidebb alakkal (v.ö. fiú és fi), melynek eredeti jelentése „becs (aestimatio), ár (pretium, wert)." Ebből fejlődött a concret „merx, waare" jelentés, azaz : „becsnek substratuma." A nyelvszokás ez utóbbit kivált a teljes áiú alakhoz kötötte, de az „árura becsülni" szólásmód még világosan mutatja, hogy árú is azt jelentette amit az ár szó teszen (v.ö. a Sajószentpéteriek végzésében : ollyan árujú ,,ejus pretii"); s e mellett azt is lehet tekintetbe venni, hogy áros, mely alak szerint az ár-hoz csatlakozik, az árus-ssd egészen egy értelmüleg fordul elé („mercator, venditor'"). 2*