Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

18 BUDENZ JÓZSEF. lp. aldeste- köszönni, hálát mondani: aldes, alda gratiae, hálaadás *): \mdE. alta-, alvta- igérni\cser. cserH. ult-[em] áldani, imádkozni vkihez (p.o. jumom istent). 721. alud-(aludni, alszik : alvó); álom (álmo-t, almos); altat (altatni) ; alut, olt (alutni, oltani): lp. ode-, IpF. oaítfe- aludni, lp. odem álom; odaje-7

IpF.

oa<J-tfaje- elaludni (obdormiscere) ; lp. odajatte- elaltatni (p.o. manab a gyermeket), IpF. oa<Wate- u. a. \f. une 2

)

(nom. uni) álom, álomlátás; uneliaha (nom. -Has) álmos (somniculosus); unettaaltatni, elaltatni (sopire, somno obruere) \ észt. une (nom. uni) álom (schlaf, traum) ; une- álmodni \ lív. un álom (un nagu álomlátás, traum). || oszt. ád-;

osztS.

áA-[am], dl- aludni; oszt. ádid- u.a. (fr.); odam álom: 5tmafi álmos, ötmes- álmodni (traumen) j vog. aj-;

oj-, ajáu- aludni; ólom, ulm álom\md. ud'i-;

mdE.

udo- aludni; mdE. udovto- altatni; md. udoma, udom7

udím,

mdE. udomo álom\zvrj. uá-aludni, elaludni; unalom (iness. unmín) i

)\votj. um, un álom j cser. orao (őmo), cserH. om álom. 722. anya: lp. edne (anya: ednam anyám) ; IpF. adna. | oszt. ana, arie?

osztS.

anki anya j vog. angu, vogD. anka, anga j cotj. SLiiRJanya, anakaj mostoha anya \ mdE. aría, ebben: nizana (nize-ana) napa, anyós \ zürj. in nö (femina) : inka napa (socrus). 723. ángy (glos, fratria) : I vog. aií, arige, vogD. uií ángy. 724. apa : || vog. abe, aba, apa nagyatya. ') Lindahl ehhez ilyen példát ád : lekoten aldes „gratias vobis agimus (svédííl: hafvon tack)" és lek aldes „gratias ago tibi (du skal hafva tack)." Ebből az tííuik ki, hogy aldes, álla tkp. melléknévi szó, „áldott" jelentéssel; mert lekoten, lek z= „legyetek, légy" levén, a szó szerint való fordítás ez : „legyetek áldott-[ak], légy áldott." 2) A f.

une e helyett való : *ule, ude. s az unetta- causativalakból következik, hogy une- mint igeto is volt meg a finnben :=: lp. ode- aludni. Ilyen igét föltételez egyébiránt az unelias melléknév is, v.ö. antelias adakozó : anta- adni. anteleu. a. (fr.) 3) Azaz a

zürj. un, teljesebben unm, e h. ulm, úgy mint sin (sinm) e h. silrn = f. silmá. A finn une-vsú való egyezése tehát csak látszólagos.