Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Barna Ferdinánd: Észjárási találkozások a magyar és finn nyelvben. 70

ÉSZJÁRATI TALÁLKOZÁSOK. 89 magasabb, dombos helyre építettek, ezt finnül aitta-nah hívják. Voltak még ezen kivül csűreik a gabona megérlelésére, hornbáraik, pinczéik, karámjaik, s több más effélék. Egy ily finn gazdaságnak, hozzá értve a szántóföldeket és réteket is, talo = telek volt a neve, mert a finnek ügyes földmüvelök, s másképen is, életre valók, s tökéletesen illik reájok a magyar kifejezés, hogy megélnek a jéghátán is. Részint anyagilag egyek, részint észjárati találkozást mutatnak a háztartásban divatos finn szavak közt ezek: koto ház (v. ö. haza=.kotona), pirti fördő szó is, peltó szántó-föld, kyntö-pelto u. o. (v. ö. kyntö-rastas, másképen kyntaja-kylvüja = szántó-vető; a szemes életetök is efo-nak, életnek, híjják; kuoka se kapa, kirves-kuokka =2 csákány kapa, nisu=: búza, ruis = rozs, ohra = árpa, papu =r bab, nyhid = nyüni, p. o. kendert, niisi = nyüst, stb,, melyek reánk nézve annyival fontosabbak lehetnek, mert ezek minden más adatoknál világosabb bizonyítékát szolgáltatják irigyeink által oly sokszor kétségbe vont azon ténynek, hogy őseink, mielőtt még Lebediában letelepedtek volna, sem voltak minden műveltségi állapotot kizárólag nomádok. így a szántást vetést és szövést fonást kétségen kivül isínerniök kellett, különben hogyan nevezhették volna a földmüvelöt szántóvetőnek, a szántó-madarat szántó-madárnak egészen azon észjárással, a minővel nevezik azokat a finnek kyntájá-kylvája-nek, és kyntölintunak. Nevezetesb családi elnevezések: öregek, gazda, gazdasszony, ipa, napa, vő, meny, gyermek, lyánygyermek, had, nem, faj, nemes, nemtelen, fajtalan. Nevezetesb családi elnevezések egészen úgy, mint az isteneknél , ezek voltak: ukko = öreggazda (nagyuram), eukko nagyaszszony, isanta =• gazda, emanta = gazdasszony, isci s= atya (a Halotti Beszéd iseje), a Miatyánkban isa meidán ; divatban van még a taato, maamo=ztata, mama (a mit a dunántúliak németesen, a németek pedig francziásan papa, mamának mondanak , holott a két testvér haza legtisztább magyar beszédű vidékein papa gyermek nyelven ennivalót jelent); após ipa =r appi, napa = anoppi, vö sr vcivy, meny, menyecske ae minid, leány = tyttd, leánygyermek = tyltölapsi, a mi szinte nevezetes észjárati találkozás (minthogy ezt egy árja nyelv sem mondja így, például nem mondja a német mádehenkind-nek) és emon tuoma = anya hozta, avagy mint csak még a múlt