Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Barna Ferdinánd: Észjárási találkozások a magyar és finn nyelvben. 70

82 BARNA FERDINÁND. alkalmatlan óriási korszakot az emberkori időtől. A vogul monda szerint Numi Tarom vaskötélen bocsátja le ezüst bölcsőben az első emberpárt nem a földre, mely még akkor nem volt, hanem a levegőbe, hol őket ég és föld között függni hagyja. Itt születik Elm-pi ess légfi, az emberi nem ős atyja. A finn mythos szerint az első ember Váinamöinen a lég bájos leányától, Ilmatar tündértől, születik hét száz évnyi terhesség után. Ilmatar azonban nem csak így, hanem egyszerűen impi-nek, szűznek is, neveztetik, a miből én azt következtetem, hogy a finn monda, alapjában véve, egészen egy a vogullal, de már annyira felmenni, mint ez, nem csak nem tud, sőt az impi szót, mely eredetileg semmi más nem lehetett, mint a vogulok elmpi-je, már nem értvén, azt már nem is férfinemünek, hanem nőneműnek veszi. A lappoknál az ember neve almac , a mi eredetileg szinte nem volt más, mint a vogulok elm-pije, a mi megint az altáji népek felfogásának e tekintetben is teljes és tökéletes egyezését annyira bizonyítja, hogy Hunfalvy Pál ezen egybevetések alapján biztosan állapíthatta meg, hogy a magyar ember szó sem jelenthet mást, mint az altáji népek egyező észjáratánál fogva lég-fit. Megjegyzésre méltó, hogy már Pázmándy Diénesnek is feltűnt, hogy az ember szó Összetett szó. Feljebb a finnek főistene Ukkóról szóltomban magát az uklco szót az ag szóval egyeztetem. Tevém ezt főleg Castrén tekintélyére támaszkodva, ki azt szinte a magyar ag szóval vetette egybe (Vorles. ü. d. finn. Myth.), ámbár magához e szóhoz sokkal jobban hasonlít az ük szó, melylyel azt Ipolyi Arnold is egyeztette. De ezen egyeztetésnek ellene szól az, a mit Mátyás Flórián a régi magyar rokonsági elnevezésekről tartott értekezésében erre nézve kifejtett. Ugyanis ö az ük és ike szót egyértelműnek véve okiratilag kimutatta, hogy hajdan monnó igen öreg asszonyt, tehát a mai felfogással ellenkezőleg nem férfit, hanem nőt jelentett. Mindazáltal szabad legyen úgy az ukkö, mint a vogul elmpi, és finn impi szavakra nézve elmondanom, s illetőleg megkísértenem kimutatni, hogyan lett a vogul hímnemű jelentésű ugyanazon szó a finneknél nőnemű jelentésűvé. A vogul öspogány vallási monda, minekelőtte az ember a földön megjelennék, kétféle oly népet említ, melyek tagjai az együtt élésre, társadalom alkotására, alkalmatlanok voltak, s az első ember párt mégcsak most bocsátá le Numi-tarom atya a magas égből.