Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Barna Ferdinánd: Észjárási találkozások a magyar és finn nyelvben. 70

ÉSZJÁRATI TALÁLKOZÁSOK A MAGYAR ÉS FINN NYELVBEN. • • . . .• .

.

.

.

•

'

. (Olvastatott az 1867. apr. 15-kén tartott akad. tíléíben.) • • i • .. • Az összehasonlító nyelvészet egyik élö nevezetessége Müller Miksa Ferdinánd, az összes létező eddig ismeretes nyelveket szótag, ragozó, és belidomúló nyelvekre osztályozván, további megkülönböztetés okáért az elsőket háznépi (patriarchális), a másodikokat turáni, vagyis költözködő (nomád), végre a harmadikokat államnyelveknek nevezte el, s közöttök körülbelül olynemü különbségi fokozatot állított fel, a minő a természet három országbeli ásvány, növény és állatország tárgyai között van egész azon pontig, hol az emberrel a magasabb fokú lények sora kezdődik. Különös fontosságot fektetett pedig az árja népek öskorbeli azon intézményeire) melyek ama népek nyelveik alakulására befolyással lehettek, s az így támadott szólásmódok ezen ösi intézmények közös voltára mindezen népek nyelveiben, még máig is egyaránt visszamutatnának. — Ellenben ugyanő ilynemű őskori intézményeknek valaha fennvoltát különösen a túrán és altáji ragozó nyelvű népektől egyszerűen megtagadta, minthogy ily intézmények nomád népnek nem is lehettek. Ez azonban nem áll. Mert bármennyire pusztítólag hatott is a kivált az altáji népeknél többnyire erőszakkal terjesztett keresztyén vallás az ösi hagyományokra nézve : ezen írtóháború jobbára csak az ős pogány vallásra terjedt ki, s még itt sem írthatott ki mindent annyira, hogy igen becses maradványok ne maradtak volna fenn oly szóllásmódokban és kifejezésekben, melyeknek eredete közvetlenül a pogányvallási hitnézetekben gyökerezik. Annál többek pedig az ily töredékes maradványok valamely népnél, men-