Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Török szófejtegetések. 58

TÖRÖK SZÓFEJTEGETÉSEK. 60 nek annak kifejezésére csak mesterséges compositióhoz kellett volna folyamodni. Rokonságban állanak vele a nyelvek bizonyságtételei szerint, a „nagy" fogalom (1. a 54. lapon); továbbá a „multitudo" valamely faját jelentő szók , p.o. a magy. nyáj „grex" alkalmasint = csuvas nomaj „sok" (v.ö. az m kiszorítására nézve, magy. nyúl lepus = mord. nom'il), vagy a finn paljo „sok" a magy. „falka" mellett. Hogy a török coq szintén ilyen speciálisabb jelentésből indúlt-e ki, azt nem tudjuk, bár lehetségesnek tartjuk. Hogy azonban a coq egy ös altáji szó, melynek nem csak török elemekből kellett összealakúlni, mutatja az , hogy a finn-ugor nyelvekben is hasonló egyszerű alakban eléfordúl : magy. sok, cseremisz suka „sok", finn sakea „sürü." Blau úr a fentebbiekben megbírált czikkét mint elsőt adván, még több hasonlót igér. Bár mennyire szeretjük is, hogy ö ilyenekkel foglalkozik, de még sem óhajthatjuk, hogy még több olyan szófejtegetéseket adjon, a milyeneket ezen első ezikkében közöl. Mert a haszontalanságnak nagy bőségét látván, keservesen föl kelleni kiáltanunk: esőt adtál uram, de nincs köszönet benne! BUDENZ JÓZSEF.