Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Török szófejtegetések. 58

Ü6 BÜDENZ JÓZSEF. 6.) sib'üai „ungesattelt, unbehost", azaz szerinte n

ohne Hülle"; ennek második részében a bütaj „geschlossen, enveloppé" szót lehetne fölismerni. Tudjuk már, hogy nem lehet Blau úrnak szótári adataiban bízni; s megnézvén Böhtlingket, azt találjuk ?

hogy

bütaj = „dicht, geschlossen, ohne Zwischenraum" (p.o. kerítés); meg bütaj mint ige =: „sich so schliessen, dass keine Offnung bleibt"; s csak a hasonlításul (Kovalevszky szótára szerint) idézett mongol bUdekü ige van így fordítva: „étre couvert, étre enveloppé, étre bouché, fermé." Ha tehát sibita% valóban a bütaj negatívuma, azt kellene várni, hogy mindenek előtt e legyen a jelentése „undicht, schütter", vagy „offen, klaffend", amitől az „ungesattelt, unbehost" jelentésig még egy kis távolság van. 7. és 8.) sololoi „unbescháftigt" és sordd% „unglücklich." Ezekben sejti ugyan Blau úr a su fosztó praefixumát 5 de megvallja, hogy maga sem ismerheti föl jól a képzésüket, s tehát mi sem törődünk többet velük. Különben ezek a solo „otium" és sor „Unglück"-töl származó melléknevek. íme látjuk, hogy Blau úrnak a jak. su}

s'i

fosztó praefixum bebizonyítására fölhozott példái mily gyarlók és semmit sem érők; dugába dőlnek részint belső hamisságok által, részint iszonyú erötetettségök által, mely egymaga is elég lett volna Blau úrral éreztetni, hogy az nem lehet igaz, a mit csak olyan nagy kínnal lehet kihozni. Blau úr nem igen törődik a nyelvek észjárásával; nem gondol arra, hogy valamely fogalomra az egyik nyelvnek lehet positiv kifejezése (p.o. nackt, nudus, tör. jaVin), amire a másiknak csak negatív szava van (p.o. a nudus-nak megfelelő magy. „meztelen11

).

A jakut szók, melyeket ö elemezni akar, mind ilyen positiv kifejezések, mint a nudus a meztelen ellenében , vagy a Lüge, hazugság az „unwahr11 ellenében, s szorosan véve a negatív fordítás nem is adja meg a positiv szónak teljes igazi értelmét, hanem csak megközelíti valamennyire, úgy hogy nagy kár vagy félreértés nélkül az egyiket a másik helyébe tehetjük. Mit ér már most az igen gyarlón bebizonyított, azaz nem is bebizonyított su, s'i negatív praefixumra, mint alapra fektetett suo% = sti-tuo^-íéle elemzés, kiki maga megítélheti. S ha megengednők is, hogy a swo/, a mint Blau úr akarja, egy negatív praefixumból meg egy positiv szóból áll, csudálatosnak kellene találnunk azt, hogy a jakut nyelv a lételtagadó ige componálására nem azt a posi-