Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Török szófejtegetések. 58

TÖRÖK SZÓFEJTEGETÉSEK. 65 2.) s'im'ija, „Lüge", azaz „unwahr"; szerinte s'i-\-mija =: máji „Verstand"; tehát tulajdonképen „Unverstand, Missverstándniss." Itt megint nem tekintve az alaki nehézségeket (mert szerinte is a praefixuninak kellene a föszó hangzójához alkalmazkodni, s az egész szónak magashangunak lennie), arra figyelmeztetek, hogy maji (= tatár mije) „agyvelőt" s csak átvitelesen „eszet" teszen; de azon» kivül is, a mi eszünk járása szerint, az „ész"-nek negatívuma nem „hazugság" (mely ellenkezőleg rendesen nagyon is eszes), hanem „ostobaság"; ily észjárása van a jakutnak is, kinek mtijitü suo% (agyveleje nincs) == „ostoba." 3.) s'ipsai „nicht wohlschmeckend"; szerinte a s'i meg ipsa (ib'is) „sich anfügen"-ből fejthető meg, úgy hogy mintegy ^avnntoq, ineptus, azaz: sich nicht anfügend, abstossend, abgeschmackt, fade" volna. Legyen meg Blau úrnak öröme a szép görög-latin hasonlatban; de tudtomra sem avanróg, sem ineptus nem jelentett soha sem „insipidus, insulsus"-t. Látszik, milyen ügyes jelentés-elcsavaró Blau úr. 4.) sulumaj „unbeladen", azaz szerinte „nichttragend." Ktuluj „tragen" igetőbtn származhatik, úgymond, egy tuluma% névszó; ez a su praefixummal (su-tulumai) összerántva lenne sulumai = „nicht tragend, unbeladen." —• Ebben is többféle hamisság van. Ugyanis a tuluj igéről Böhtlingk egy szóval sem mondja, hogy „tragen", azaz „hordani", hanem „aushalten, ertragen", azaz „tűrni, szenvedni"; továbbá Blau úr ignorálja, hogy v

suluma%

u

nem csak „unbeladen", hanem oly fáról is mondatik, melynek ágait lenyesték, héját lefejtették, meg oly nyílról, melynek csak egyszerű vashegye van; s nem akarja ebből megérteni, hogy a sulumai-Ta&k igazi jelentése ez : „üres, fosztott — holmi külső függelékektől s appertinentiáktól", nem pedig ez : „nem-hordozó." 5.) sig'innai „nackt", szerinte „unbekleidet." Ettől: kín „hüvely" , lehetne ezt képezni : kinna% (azaz kínnál) = „mit einer Scheide versében"; sig'innai (e helyett : s'i-k'innai) tehát azt tenné hogy „ohne Scheide." —Az igaz ugyan, hogy a török a hüvelyéből kihúzott kardot n

jaltri,

nudu8"-nak nevezi, de azt senki sem hiszi, hogy ez más mint tropicus szóhasználat volna; ellenkezőleg hinni kell, hogy a „mez, öltözék" és „kardhüvely" között (mert csak ezt teszi a kin szó) annyi különbséget tudott tenni, hogy a „meztelenség" elnevezésére nem a „hüvelytelenség, toktalanság"-hoz folyamodott. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK VI. 5