Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Török szófejtegetések. 58

64 RÜDEN^ JÓZSEF. tuoft, eredetileg azt tenné, hogy „nem-keletkezett, nem-lett (nichtgeworden)", a mi körülbelül a. m. „meg nem levő (nieht vorhanden)." — E szóbonczolás, meg kell vallani, elég elmés, sőt talán kelletinéi is elmésebb. De vizsgáljuk meg az alapot, melyre fektetve van, még pedig úgy, hogy a tuo%-ot, mely mint a jakut kérdő névmás fentebbi czáfolatunk szerint nem lehet a doy igével azonos, most nem is névmásnak, hanem ettől külön önálló a doy igéhez tartozó nomen verbalenak veszszük, hogy itt is Blau úrnak minden lehető concessiót tegyünk. Az alap pedig, melyre Blau úr a suoy szétbontását fekteti, azon fölfedezése, hogy a jakutban egy su, si-fé\e elötétes particula (pracfix) létezik, olyan a milyen a gör. « privativum vagy a német un praeíixum. E fölfedezés meglepő, mert ellenkezik azon eddigi tudásunkkal, hogy nem csak a török, hanem általában az altáji nyelvek a szóképzésre nem élnek praeíixumokkal, hanem csak suffixumokkal, s ezt az usust a fosztónevek képzésében is mutatják, a hol vannak ilyenek, p.o. a török ats'iz névtelen (at név), csuvas iriksir akaratlan, kénytelen (irik szabad akarat), finn nimettöma névtelen (nirai) stb. Némely tatár dialectusokban, s így a jakutban is, nincs meg a török siz (csuvas sir)-féle fosztó melléknóvképzés; ott az ilyen melléknevek a lételtagadó igével íratnak körül, p.o. kojbal íre-d'o# tkp. „férje nincs" = férjetlen (oszm. torok ersiz), jak. ürü suo% u. a. Ezen tények merő ellentétben állanak Blau úr fölfedezésével, s azt egyelőre sem nagyon ajánlják. Azonban mivel bizonyítja a jak. si, su fosztó vagy tagadó praefixumát ? Mindössze nyolez jakut szóval, melyek s-en kezdődnek, s melyeknek németül negatíve kifejezett jelentéséből („unzureichend, unbeladen, unbekleidet" stb.) a positiv részeket („zureichend, bekleidet" stb.) annyira-mennyire megegyező egyéb jakut szókban ki akarja mutatni. Mennyire sikerül ez neki, lássuk egyes példáin. 1.) sirida% „nicht hinreichend, wenig" neki ebből keletkezik : si -\-tirdai (ausreichend, ausdauernd). A hangalakról nem szólva semmit (mert iirdüy-nek hosszú a-je van), meg kell jegyezni, hogy Blau úr az ürda% jelentését kissé meghamisítja, mert oda csúsztatja az „nusreichend"-et az „ausdauernd" mellé, pedig az egészen más mint ez, s Böhtlingk jak. szótárában így adja csak „von Ausdauer, unermüdlich; ettől : ür Ausdauer." Ebből világos, mit jelent igazán ürday • de az is, hogy ennek negatívuma nem lehet = „nicht hinreichend, wenig."