Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Török szófejtegetések. 58

TÖRÖK SZÓFEJTEGETÉSEK. 63 v. „semmije sincs"; tuoyiim dn 'ial^afin aytibappin = „mim is fájására nem emlékszem", azaz : „nem emlékszem , hogy valamim fájt volna"; tuoytan dayani ürdük = „mitől is magas", azaz: „akárminél is magasabb." Blau úrnak e szerint nem sikerült az egyszerű jakut kérdő névmást tuox, jelentésének fokonként való emelkedését fölfejtvén, a török toy igegyökre vezetni vissza. Fejtegetése a tuox igazi jelentését el sem éri, s különben is nagyon erőtetett. A törökben, mint általában az altáji nyelvekben, van legalább két egyszerű kérdő névmástő : személykérdő és dologkérdö : ki és rot, törökül kim és ne, ni, finnül ken és mi stb. — Ilyen a jakutban is kim és tuo%. Semmi sem jogosít föl azon fölvételre, hogy ezeknek egyike régibb legyen a másiknál, p.o. ajak. kim eredeti névmás legyen , a tuox meg csak egy nomen verbaleból úgyszólván kölcsön vétetett legyen. Különös ugyan, hogy a jakut nyelv , melynek névmásai különben oly jól egyeznek a többi török nyelvek névmásaival, melyben különösen a személykérdö kim egészen úgy megvan, mint a többi törökségben, mégis a dologkérdő névmásban eltér a közönséges török ne}

m-től. De van egyéb is a jakutban, a mit a többi törökségben hiába keresünk, p.o. a kim „ö", 3-dik személynévmás, melyet a török nyelvek az ol „az" mutatóval pótolnak ; iti mutató névmás stb. Hasonló eltéréssel van a csuvasban egy ku}

kon

„ez" mutató névmás, a török bn, hun (mim) ellenében ; eltér a csuvas a dolog-kérdő ?)u"n-jével is, mely m-en s nem ?i-en kezdődik, úgy mint a finn-ugor nyelvekbeli dologkérdö (mi). A jakut tuox azonban talán a karagasz fii-vei áll összefüggésben, vágyba tetszik, a mongol jayun-nal. II. A török joq = „nincsen"-nek megfelelő jakut alak suo%, miután a szorosabb török szóelejij helyett a jakutban igen rendesen s mutatkozik (p.o. suol út ~jol}

sir

hely, föld ~jer, jir • sam'ir eső = jaymur, jaumur stb.) Ezt a suo% alakot Blau úr elemezhetönek tartja, még pedig olyformán, hogy az * sw-íwo^-ból vonódott volna össze. A tuox benne ugyancsak a fent tárgyalt jak. tuox névmás lenne, az ö jelentés-fejtegetése szerint; az első rész su pedig egy elötétes negatív vagy privativ particula, a melyet ő még több jakut szón is vél föltatálhatni. így suox (s természetesen a tör. joq is) r= *• su-