Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Török szófejtegetések. 58

62 BUDENZ JÓZSEF. következtethetjük, hogy nem-tudott fogalmat kifejező szó eleinte nem lehetett azon hangoztatás nélkül, mely abban egyszersmind a megtudás óhajtását fejezi ki, azaz más szóval: a ki, mi, quis, r<$-féle szók eredetileg csak hangsúlyosan ejtethettek, kérdő névmások értékével. Mondhatnók azt is, hogy természet szerint a kérdés előbb való mint a felelet; az indefinit „valaki, valami" pedig csak egy kérdőleg ejtett ki, mif-re a feleletet tartalmazza, melynek a beszéllő nem tudott más határozott fogalmi tartalmat adni. Különben a nyelvek is az illető névmásalakok kérdő jelentésének az által is oda itólik az elsőbbséget, eredetibbséget, hogy nem a kérdő, hanem rendesen a határozatlan jelentést iparkodnak holmi segédszók által megjelölni, valamint az által, hogy a pronomen indefinitumot az „egyu

számnévvel és egyéb főnevekkel pótolják, a mi arra mutat, hogy a n

ki,

mi"-féle alakokat inkább kérdőknek, mint határozatlanoknak akarják érteni. így p.o. a török bir sej „valami" (tkp. „egy dolog"), bir vaqt „valamikor" (tkp. „egy idő"), bir jirde „valahol" (tkp. „egy helyen") stb. indefinitivumok mintegy csak a kérdő névmásalakok kikerülésére vannak alkotva; így látjuk, hogy a magyar ki, mi, magára semmi egyéb segédszó nélkül, csak igen megszorított mértékben jelenthet indefinitumot. Ha tehát a jakut tuo^ „mi" kérdő és határozatlan értelemben vehető névmásnak bizonyosan a kérdő jelentése az eredeti, azt epén ez oknál fogva nem lehet a határozatlanból származtatni; pedig Blau úr a tuo^ névmást, a doy „oriri" igegyökből úgy a hogy fejtegetvén , csak az indefinit jelentésig viheti föl a tuo% jelentését, bármennyire igyekszünk is az ő állításait a legengedeke'nyebben elfogadni és támogatni; a mi azon túl van, a ftto^-nak kérdő jelentése, az neki elérhetetlen. Pedig ez a tuoi-n&k főjelentése. E mellett, a tuo%-inak, mikor magára áll, tulajdonképen nincs is határozatlan jelentése, bár lehetne bizony az más nyelvek példája szerint; de azért még sincs, s ki tehet róla, hogy a jakut nyelv nem azt tette, a mi Blau úrnak kellene, ki aztán megint azt észre vagy számba nem vette, a mit a jakut nyelv valóban tett. Ugyanis a jakut nyelv, a tuo%-ot határozatlan értelemben (= „valami") akarván értetni, okvetetlenül egy da vagy dayan'i particulát csap utána (tuoi da ; épen így kim da v. kim dayarii = „valaki"), melynek jelentése = magy. „is"; aztán jobbadán csak negatív mondatokban használja a tuo%-ot pronomen indefinitumnak, p.o. tuoya da suo% = „mije is nincsen"