Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Hunfalvy Pál: Némely újabb nyelvtudományi jelenség. 1

NÉMELY NYELVT. JELENSÉG. 5. később jöttek mint hódítók a lettekre, s nem megfordítva; mert a hódító nép soha nem választja a közlekedésre alkalmatlanabb helyeket, hanem a nagy folyók és tenger mellékein telepödik le tömegesen, a honnan azután tovább meg tovább terjeszkedik. De a krónikás Henrik maga is tanúskodik eme viszony mellett, azt mondván több helyütt, hogy a lettek nagy örömmel fogadák a keresztyén prédikálást, minthogy őket a livek, a németek odaérkezte előtt, gyakran kifosztogatták és mindég elnyomták volt; „hogy a keresztyén hit elfogadása előtt a lettek alázatosak és megvetettek valának, sok igazságtalanságot szenvedvén a livek és esztek részéről." A német hódítás korában csak a livekröl van szó, mert a lettek a livek alattvalóji; mit az a körülmény is kétségtelenné teszen, hogy a tartományt mai napig LtVországnak nevezik, jóllehet ott a livek elenyésztek már, mint nevezik .FVan&-országnak a régi Galliát a győző frankokról, ámbár ezek is elenyésztek már. Mind ebből, és több itt fel sem hozott bizonyítékból, kétségtelenné teszi Koskinen, hogy a livek nem voltak a Balti tartományok ős lakosai; ők, és legközelebbi rokonaik, az esztek, nem is lehetnek azon tartományok kő-korbeli emberei. Mit tanúsít maga a liv nyelv ? Koskinen következő tényeket hoz elő: 1) A liv nyelv megtartotta a belhangu g-t, mely a finnben magánhangzóvá lett, p. o. vepsz: liv : karjalai: finn: észt: segl söggöl segla seula sööl szita dagl, tagi tagla taula tael tapló*) nagns naggörs nagns nauns nains répa kagl kaggöl kagla kaula kael nyak nagran nagröb nagran nauran naeran nevetek eggil eglen eilen eile, heila tegnap. *) A tapló a vogulban taplah; e két szó tehát legegyezö'bb. De a tapló, taplah a finn megfelelő szókkal is megegyeznek ; mert a karjalai tagla és a magyar tapló közt csak a belhangu g és p teszen külömbséget. De k, g és p, f a lapp nyelvben is váltakoznak, p. o. okta és ofta = egy ; ilyen váltakozást lehet rokon nyelvekben is felvenni. Mindenesetre a finn taula (tavla) átmenetet csinál a tagla és tapló közt. A déli vagy svéd lappban taur, taura a tapló. Ez a taura már úgy viszonylik a finn laula-hoz, mint a lapp or a finn ol (val, lenni)-hoz. Az érdekes szók tehát ebbe a sorba tehetők : t>og. taplah, magy. tapló, karjalai tagla, liv tagi, dagl, finn taula, észt tael, déli lapp taur, taura.