Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Hunfalvy Pál: Némely újabb nyelvtudományi jelenség. 1

4 HUNFALVY VÍL. jeszködének a lettek: ellenben a livek és kurok mind inkább fogyának. Ebből a hetedfél századig tartó fogyásból, a történelem előtti korra is vonnak következtete'st a vizsgálók, kik a liveket és kurobat eme tartományok ős lakosainak tekintik, mely tartományokat a lettek valamikor később foglaltak volna el. Azért tulajdonítják az ott található kő-szerszámokat a liveknekés kuroknak; s ez megerősíti az általános hiedelmet, hogy a kő-kor emberei Európában finn fajbeliek voltak volna. Koskinen kétséget támaszt a liveknek úgy vélt régisége ellen, még pedig három tekintetben : A finn népek költözéseinek általános viszonyai nem engedik meg, hogy bizonytalan régiségbe helyezzük a livek telepödését; — a liv nyelv kétségtelen nyomait mutatja egy aránylag újkori együttlakásnak a tulajdonképi finnekkel; — végre a livek és lettek illető viszonyai a lett Henrik krónikás idejében, nem azt hirdetik, hogy a lettek volnának későbbi foglalók, hanem megfordítva, hogy a lettek a livek odaérkezte előtt már birták volt ama földeket. Miután a szerző megemlítvén a legrégibb tudósításokat a finnekről, azt mutatta meg, hogy a Krisztus utáni VIII. sőt talán IX. század előtti korból nincsenek bizonyítékaink arra, hogy már akkor a livek és rokonaik a Balt tenger tartományaiban laktak volna: először a livek és lettek illető viszonyait tekinti Henrik krónikás idejében. Az tudva van, hogy az alakuló orosz birodalomhoz a IX. században finn népségek is tartoztak; hogy utóbb a Balti tenger tartományai is a Novgorodi, Pskovi és Polotski orosz fejedelmek adózójivá lőnek; —Nagy Vladimír fija, Jaroszlav, Dorpatot alapítá 1030-ban. Nestor is az orosz adózók közé a litva, korsz (kur) és lib (liv) népeket számlálja; Meinhard, az első keresztyén prédikátor, kinek nyomain kezdek meg a német lovagok a tartományok hódításait, 1186-ban egy polotski fejedelem engedelméböl lépett volna föl mint térítő a livek közt; végre a krónikás Henrik tudósítása szerint az orosz fejedelem 1234-ben átengedé jogait a rigai püspöknek. Tudniillik a német lovagok a rigai püspökkel osztozának a tartományok birtokában. Ezen időben már milyenek a livek és lettek illető viszonyai? A livek a Duna mellékein és a tengerparton, tehát a közlekedés helyein, a lettek ellenben a belföldeken, mocsáros erdőkben, laknak vala. Ez egy viszony magára is bebizonyítja, hogy a livek .