Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Gr. Kuun Géza: A héber # particuláról. 42

48 GR. KUÜN GÉZA. dividuuin, singularis persona, versus seu comma Corani. A héber flÍK is jelenthet csodát: fllK KH nfilttl DÖ1Ö K1H fllK a

)-Térjünk át az aethiop kijá alakra. Itt mindenek előtt Dillmannt idézem: „Aus der Vergleichung der Wurzeln des Aethiop. und der übrigen semitischen Sprachen ergibt sich, dass jenes zwar oft weichere und gelindere Laute erhalten oder aus harteren entwickelt hat, noch haufiger aber hártere und dumpfere Laute für die weicheren der andern Sprachen zeigt"2

). Az aethiop alf némely szóban a többi sémi nyelvben eléforduló kaf betű helyett áll, p. o. 'éber (= S r> vén asszony); az alf itt a kaf helyét tölti be az 'éber az arab «yy ~ nál egy é3 ugyanazon szó lévén. Ezen két betű ilyeténképen való felcserélését fordított arányban az aethiop han gtan Dillmann szavaival eléadott sajátsága igazolni látszik 3

). Mielőtt az fliK-tal véle menyem szerint megegyező reflexiv ige képzéseket tárgyalnám, az arab 'ijja szóra még egyszer visszatérek. S. de Sacy ezen szócskára vonatkozólag a többi közt így szól: Quelquefois aussi, pour donner plus d'énergie a l'expression, on emploie en mérne temps le pronom aííixe et le pronom isolé composé, comme dans cet exemple: ^yüiLs (^v.'^ et moi, craignez moi, c'est-á-dire et moi, je suis celui que vous devez craindre 4

). Ezen v.t szócskát s j o- s névmási ragozásával együtt az arab nyelvészek ^J^OJJO y*^ö f '."* tN«ű-ft^5

)-nak hívják. A Hithpael alak flfi előtételét, úgyszinte az arab V, VI, VIII, X s az aethiop reflexiv-passiv igetö-képzésben eléforduló t betűt Geseniussal s másokkal hajlandó vagyok az Í11K megrövidítésének tartani. Ezen fin helyett a cháldban J1K, a syrben J")K szerepel. A ') L. a Sifré debé Rab JQ tf&) "ifi. 3)

L. Aethiop nyelvt. 34-ik 1. *) Az arab nyelvben előfordul az 'ijja kezdő elifje h betűbe való megerősödése. 4)

L. arab nyelvtana második kiadásának 462-ik 1. G 5) vA+^ó 5= pronomen affixum.