Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Gr. Kuun Géza: A héber # particuláról. 42

44 GR. KÜUN GÉZA. Ián! (= félj az oroszlántól. ^* cJbf, ,jí cJU = őrizkedj (cave a, cave ne); ezen két mondatban minden gond a személy kiemelésére s a fenyegető veszélyre van fordítva. Ilyen felkiáltás rövidséggel jár, e rövidség magyarázza meg az örizkedést jelentő ige kimaradását. Fontos körülmény, hogy az DK után következő névszót névelő vezeti a mondatba be; az DK status contructusban szerepel az utána következő genitivus előtt*). Az DK után következő névelő kimaradása kevés eset kivételével csak az emelkedettebb stílusban található, p. o. DOTITDK (a példabeszédek k. 13. r. 21. v.) stb. Mind ez névszó természetére mutat. Az DÍK mint névszó a syr, cháld nyelvben is eléjön KDK és DK, KJ^lK alakban). Ide tartozik a syr jot szó (= természet, lényeg stb) a

). Ezen ^'oí-ról így ír Bar Ali: joto &^

«fcv A.

iu*Ajj ,-AJf Ui>f<3« A cháldban is eléjön ezen alak (Dl) a tárgyeset megjelölésére (az utána következő névszó legtöbbnyire status emphaticusban áll). Az DÍK személyragokkal jővén összeköttetésbe, hol megtartja hosszú magánhangzóját, hol megrövidíti azt (TlK és TIK). TtfK kettőt tehet : a) = az én jelem; b) engem. Ezen DK a héber, syr, cháld nyelvben, mint láttuk, különösen a tárgyeset jele gyanánt szerepel. A déli sémi nyelvekben a tárgyesetnek saját jele lévén (az a magánhangzó), az eredeti jelelés kipótlására nem volt szükség más eszközhöz folyamodni. Hogy az DK nem szükségkép a tárgyesetnek jele, hanem a casus rectus előtt is állhat, itt mindenek előtt kiemelendő. Az igetárgy előtt az DK a cselekvő ige átható cselekedetében foglalt intensiót találóan fejezi ki, p. o. t^Kfi DK 7feDp (= meg') A héber nyelvben ritkán eléfordúló D^SD Hí-^le constructio arámi és arab utánzás (aramismus et arabismus). 2) Az J$ és

1 többször cseréltetik fel; sok idetartozó példát hozhatnék fel, de egygyel beérem : a Targumimok nyelvében £$DK (=

jönni) helyett

ffl*p is előfordulhat (I. Mózes V-ik k. 33. r. 16-ik versét). Érdekesnek tartom e helyen Dillmannt idézni: „Dem weichsten Hauchlaut J$ alléin kommt es zu, dass er in gewissen Fallen in einen Halbvokal übergeht. lm Arabischen und Syrischen ist diess háufíger, im Aethiopischen kommt zwar in der Wurzelb ildung auch derartiges vor, sönt aber ist diese Erscheinung auf einen Fali beschrankt. Namlich wenn das "Wörtchen 'i (= nicht) einer ersten Person Sing. Imperf. oder Subj.i oder einem mit 'a anfangenden Causativ- oder Keflexiv-Stainm vortritt, geht 'a regelmássig inja über.