Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Gr. Kuun Géza: A héber # particuláról. 42

A HÉBER DK PARTICÜLARÓL. Böttcher héber nyelvtanában a particulákról így ír: „Bei weitem die meisten Partikeln sind aus Nennwörtern hervorgegangen, und einzelne dabei in ihrer Geltung als Redetheile unklar oder unstet geworden" 1). Folytatólag az fiX szót említvén meg ezt a nehezen megismerhető particulák közé sorozza: „Solch ein unklar gewordener Redetheil ist das vielgebrauchte und darum hier vorauszunehmende Wörtchen flN, das herkömmlich als „ Accusativ-Zeichen" gilt, aber nur nach der grossen Mehrzahl der Beispiele so heissen kann." B. ezen szót névmási eredetűnek mondja, azt hivén, hogy eredetileg JTD-nak hangzott. Ezen JTI3 szerinte előbb filN-á s úgy azután fiX, "TINI alakká gyengült. A quod latin névmást a ni^-hoz hasonlítván2), eredeti értelmét „id quod est" körülírással adja vissza. B. a görög TÓ névmásra (ilyen mondatokban mint ró rijg yijg, ró hfibv = rijv yfjv, epe) emlékezve a sémi DX-nek szerinte helyes megfejtésénél, a classicai nyelvekre való megemlékezés közt az j"IÍK szó eredeti jelentését feledni látszik. Dillmann aethiop nyelvtanában az D1K szó eredetéről így elmélkedik : „ Aus dem ka, ki, ku} das in der 2-ten und 1-ten Person erscheint, und das .... auch als allgemeineres Deutewort vorkommt, wurde endlich ein Abstractum kijdt, abgekürzt kijd Selbstheit, welches mit angehängten Suffixen zum Ausdruck des Begriffs selbst dient und dem arab. LJJ und hebr. D1K entspricht" 3). Ezen meggyőződést Dillmann Ewalddal osztja4). ') Ausführliches Lehrbuch der hebräischen Sprache von F. Böttcher. L. az első kötet 317. és 318. lapjait. 2) Die aus ältester Sprachverwandtschaft oder nach zufällig gleicher Lautbildung für gleichen Sinn mit quod üb er eintrifft, stb. 8) Grammatik der äthiopischen Sprache. L. a 99. lapot. 4) L. nyelvtanának 105. §.