Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)
Budenz József: Szótaglalások és valami a magyar szóképzés iskolai tanításáról. 16
SZÓ-TAGLALÁSOK. 25 vin vagy az Ahlqvist grammatikájabeli moksa-mordvin textusokból látható. Példák : olga rúd : olganä v. olginä, käskav zsák: käskavnä zacskó, kev kő : kevnä, kujmä kosár: kujraenä, kud ház: kudnä {erzáúl kudo : kudine), jolma kicsiny: jolmanä, ćora fiú, legény: éorana {e.-m. ćorine), täštä csillag: täštänä (e.-m. tešce: teščene), stiŕ leány : stiŕnä, narmi'n madár: narminnä, pajgä harang: pajgenä csengetyü, panda hegy: pandinä, vaza borjú : vaznä, reve (erza) juh: revene stb. Meg kell jegyezni, hogy néha az egyik dialectusban csak a kicsinyített szóalak van meg, vagy hogy a kicsinyített alak az alapalak mellett különbség nélkül használtatik , a mi világosan a képző-érték clenyészésére mutat, p. o. šov késhát, erzad. csak šovone; suva, Suvana vékony (Regulynál csak a kicsinyített alak van) ; ťozdä és ťozdänä könnyű, erz. csak sozdine; erz. s'ov és s'ovone szárny; riirhkä rövid, erz. nir'kine; erz. povo fajd (== finn pyy\ moksáúl povnä • vaša és vašenä csikó (Ahlqvistnál csak az utóbbi). így történik, hogg a kicsinyítés érezhetővé tételére a nä képző ismételve kitétetik, p. o. šuvanänä (ebből: šuvanä, ebből: suva). — Ezen nä kicsinyítő képzővel azonosnak tartván a magy. ny-t a kemény, sovány szókban, ezeket képzőstül ellenébe állíthatjuk a mordvin šuvanä-nek (= sovány), melyet meg is találtunk, és mordvin kemänä-nék (kemény), melyet rend szerint képezhetünk. A magyar ny az említett szók végén, a mint látni való, hátúi kopott képzőalak; épen úgy áll a magy. mony ellenében a mordvin mona, finn mwna-nak. Hogy egy magy. ny-nek joggal eredeti kicsinyítő értéket tulajdoníthatunk , abból is kitűnik, hogy néhány olyan szó, mely jelentésénél fogva a kicsinyítést legtermészetesebben elfogadja, épen ny-vel is fordul elé, t. i.maga a kicsinységet jelentő kicsiny (v.ö. kicsi, kicsid, kis), melyről Riedl nem helyesen egy csiny képzőt von le (M. Nyelvt. 82. 1.) és piczi-ny (v.ö. piczi). Megjegyzem, hogy az erza-niordvin viškim kicsiny szintén a ne (nä) képzőt láttatja. Az említett ny-nék ezen értelmezése mindenesetre alaposabb és elfogadhatóbb, mint a M. ny. Szótára szerint azt puszta „kisarjadzásnak" tartani, a mely szófejtési expediens amúgy is nagyan kétes természetű. Alacsony. A M.ny. Szótára így magyarázza: „gyöke al, s képzője a kicsinyítő acs, melyből u vagy ó tulajdonságot jelelő képzővel lett aláeső y. alacsu, s végre ebből n toldalékkal fejlett ki alacsony A