Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Szótaglalások és valami a magyar szóképzés iskolai tanításáról. 16

24 BUDENZ JÓZSEF. oly szókat is lelünk bennök fennmaradva, melyek valamikor megvoltak a magyar nyelvben is, de melyeknek ez csak továbbképzettjeit tartotta meg. Hogyan lehet ily úton objective biztos szó-taglalásokat eszközölni, egynéhány példával fogom a t. osztálynak bemutatni, egyszersmind az illető szóképzö értékét is föl világosítván. Kemény. Sovány. Van több akár ny, akár ény, dny végű névszó, mint p. o. kemény, sovány is; de a magyar nyelvkincsben már nincsenek meg a kemény, sovány-x\k\ egyszerűbb alapszók; teszem kéme, sova vagy keni, sov. A M. ny. Szótára ezen utóbbi alakokat „vonta el" alapúi, safemény-re azt véli „hogy talán a ko szóval lehetne viszonyba hozni, mintha volna kövény, kevény, kemény,u

A sov jelentése meg szerinte = „üres, fogyatkozott." Itt azon bajban vagyunk, hogy nem ismerve az alapszót, a képzőt se tudjuk igazán meghatározni, hogy csak m/-e, vagy dny, ény-o a képző? Segítséget csak kívülről várhatunk, mert a magyar nyelv körén belül semmi okoskodó bölcseség nem tudja életre hozni, a mi egyszer elveszett. Segít is a mordvin nyelv, a melyben megvannak e szók: kem'á „kemény, erősen tartó ; fösvény" (= tenax; épen így jelent a cseremisz pengédé is erősen tartót és fösvényt); és suva (moksa diai.) vagy cova (erza d.) „vékony". Ezen tanúság szerint a kemény, sovány alapszavaiul elvonom ezeket: kéme, sova, valódi „elavultságokat" a még létező mordvin kem'd, Suva v. cova-val bizonyítván, melyekkel látnivalólag teljesen egyezők ; mert a „vékony" és „sovány" jelentésükre nézve sem különböznek lényegesen. így a kemény és sovány-nak képzője csak ny volna, mely az alapszó értelmén semmi föltetsző változást nem okoz. Oly képző pedig, melynek oly kevéssé változtató értéke volna, csak valami nyomatékosító vagy kicsinyítő képző lehet , melyet a nyelvhasználat hamar meg szokott szokni, s többé nem is érezni, a mely épen az a körülmény, mely aztán az alapszónak a nyelvből való eltűnését is elésegíti*). S az ny-t mint kicsinyítő képzőt, szintén a mordvin nyelvből mutathatom be, a melynek legrendesebb névszó-kicsinyítóje ná\ szerfelett gyakran használtatik, a mint a NyK. V. 1-sö füzetében közlött erza-mord*) V.ö. a román nyelvek köréből, franczia : oreille ss auricula, oiseau = avicellus stb., mind eredeti diminulivumok, melyek mellől az egyszerű alapszók elvesztek.