Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Hunfalvy Pál: Némely újabb nyelvtudományi jelenség. 1

NÉMELY NYELVT, JELENSÉG. 13 tekintettel a székelyek hagyományos hiin eredetére, s figyelembe véve e mellett azt is, hogy ezen írásmód legrégibb krónikáink és történetíróink világos bizonysága szerint az ő korukban csak a székelyek közt divatozott, s hiteles emlékei is csak a székelyföldön maradtak fenn, helyesebb és határozottabb kifejezéssel hun-székely írásnak véltem nevezendőnek." •*— Azonban mi azt kérdezzük: krónikáink mire nézve bizonyító erejűek ? A Névtelen Magógtól, Jáfet ujától, származtatja Attilát, és Ugeket, Álmos vezér apját, ki meg Árpád apja; ennélfogva Árpád igenes utódja Attilának, tehát hunosabb a székelyeknél is, kik csak Attila hadaiból valók, mind a Névtelen, mind Kézai szerint. Szabó kételkedik abban, ha vájjon a magyarok, azaz Árpádék, magokkal hozták-e a régi hun írást, mely a székelyeknél megmaradt volt. Az írás feltalálása olyan tény, mely azon nép miveltségében, a melynek körében feltaláltatott, eltörölhetlen nyomokat hagy, s mely bizonyosan az uralkodó nemzetségben, már a közönséges uralkodási érdekekből is, megőriztetik. Ha volt hun irás, azt leginkább Attila nemzetsége ápolta; s ha Árpád igenes utódja Attilának, tehát előtte és a többi hetu-mogerek előtt ismeretes volt az, mert okvetetlen vele éltek. A valószínűséggel harczol az a föltevés, hogy a székelyeknél megmaradt, Árpádéknál pedig elveszett volna a hun írás; mert ismétlem, az uralkodó nemzetség a maga hasznára fordítja népének miveltségi eszközeit, avagy megszűnik uralkodó lenni. EbbÖl a tényből tehát, krónikáink felfogását követve, hogy a magyaroknál nem említenek hun írást, inkább azt kell következtetni, hogy a székelyeknél találtatott írás, akármiféle legyen is az, aligha hun lehet. Mi már bizonyosabb ? Árpádék hunossága, vagy a székelyeké ? A krónikák szerint bizonyosan Árpádéké: a hun írást tehát előbb ezeknél kell keresni. Azt mondja Szabó Károly, azt nem igen lehet gondolni, hogy a székelyek mostani hazájokban szerezték volna meg azt az írást, azért is hunnak kell lenni. Hogy írást lehet szerezni, vagy koholni, azt épen Szabó mutatta meg; mi lehetetlen volna abban, ha az úgynevezett ősi székelyírást is valahogyan szerzettnek vagy koholtnak is gondolnók ? Én nem mondhatom, hogy koholt az az írás, ámbár ósdiságot nem mutat is: de annyi bizonyos, hogy hun eredete még kétségesebb mint valósága. Első itt a palaeographiai megvitatás, a többi kérdés azután következik.