Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)
Hunfalvy Pál: Némely újabb nyelvtudományi jelenség. 1
10 HUNFALVY PÁL. menta priscae Hunnorum linguae, brevibus quaestionibus comprehensa stb. Lugduni Batavorum 1598., a melyben az úgynevezett hun abc betűit közli, s arra tanítja az olvasót, „hogy a székelyek a mássalhangzók neveit kivétel nélkül a betüjegy hangja elibe tett e-vel ejtik, így : eb, ecz, ecs, ed, ef stb. A Telogdi abc-jéröl vett másolatokon alapúinak a hun-székely alphabet több rendbeli későbbi kiadásai." Kunics-nak „Dacia Siculica" czímü munkájában, mely Kolosvárott 1731-ben megjelent, első nyomát találjuk annak, hogy igazán vannak ilyen írásbeli emlékek, mert Kunics megtudta, hogy a Csik-szent-mihályi régi templomon vannak ilyen, a régi scythákra visszavihetö feliratok. „Delineationem harum inseriptionum, quantameunque adhuc dederim operám, nancisci non potui, írja ötven év múlva Cornides ; a feliratok tehát 1731. után elenyésztek. Második emlék a Csik-szent-miklósi templom felirata, mely, az olvasások szerint 1501-ben készült, 1749-ben lemásoltatott, és Desericius munkájában : Do initiis et majoribus Hungarorum (tom. II. 154. 155. 1.) megmentetett. A harmadik emléket mai napig az enlakai unitárius egyház mennyezete őrzi, mely 1668-ban készült, amelyeta szerző 1864-ben a hely színén vizsgált és fejtett meg. Szabó Károly, ezen első közleményében azt is megmutatja, hogy ama székely írás a XVII. században némi divatban vala az iskolázott emberek közt, de a XVIII. század elején megszűnt az irántai érdek, míg azon század másik felébon a tudósok ismét reája terjesztek figyelmöket , különösen Bod Péter, ki a Csik-sz.-miklósi feliratot, a Telegdi-féle abc segítségével, megkísérlé megfejteni, és Cornides Dániel a ki az idetartozó adatokat összegyüjtögeté. Második közleményében a szerző a hun-székely írás emlékeinek bírálatját közli. Szerinte a kérdéses írás egyedül a székelyeknél divatozott; Magyarországban annak nincsen nyoma. Minthogy a XVII. században némileg divattá lett , holmit székely betűkkel írogatni: meg kell különböztetni az igaz székely- írásbeli emlékeket, azoktól, a melyeket csak ráfogással vettek vagy mai napig is vesznek olyféle emlékeknek. így p. o. a gellei imádságos könyv bizonyosan a XVII. század folytában készült, mert apróságig követi az e századbeli magyar helyesírást; ezt a könyvet tehát koholmánynak itéli Szabó Károly. Az úgynevezett Rokonczi Code&eít is, a mely az akadémia könyvtárában őriztetik, a melynek irását egyébiránt még senki sem fejthette meg , koholmánynak véli a szerző, azt írván:
