Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

64 RIBÁRY FERENCZ. Itt kettőt veszünk észre, ha az előbbi alakkal összevetjük. A gyök hangzója mindig i; ehhez még állandóan tu szótag járul, melyet, mint fentebb a te szótagot, annál inkább a többes kifejezésének kell vennünk, mert hasonló értelemben még gyakrabban fog eléfordúlni ; a személyragok ugyanazok. Ellenben más többest jelentő rag fordul elé az egyszerű hajlításban, hol a gyök és személyragok között zki szótagot találunk, mint : Egy.-sz. 1. dakarzkit hozom (azokat) sodasainá kietianem 2. dakarzkizu hozod sodasait kietián 3. dakarzki hozza sodasiná kietiáná Több.-sz. 1. dakarzkigu hozzuk 2. dakarzkizute hozzátok 3. dakarzkite hozzák sodasask kietiánu sodasast kietián sodasaz kietiánl III. Alak. Az első személyü névmás tárgyesetével ni, nik, melyből csak az n betű maradt fen. a) Összetett alak („te eszel engem" stb.): Egyes-szám. Többes-szám. 1. — 1. —. 2. jaten nazu 2. jaten nazute 3. „ nau 3. „ naute Ebben a gyök hangzója a-ra változott, és a szabálytól eltéröleg, talán az euphonia kedvéért, az egyes 3. személyben u ragot találunk : nau, mely a többesben is megmarad : naute. b) Egyszerű alak: magyar mordvin sodasamak — . sodasaman — sodasamast — sodasamaz vogul baszk Egy.-sz. 1. — 2. nakarzu 3. nakar Több.-sz. 1. — 2. nakarzute 3. nakarte Itt az n betű az első személy tárgyesete a gyök előtt, melyet a rendes ragok követnek; a magyarban és vogulban nincs hasonló alak.