Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

A BASZK KYELV ISMERTETÉSE. 63 a zu, zuk második szomélyű névmással; így lesz az alakok száma 18. a) Összetett alak: Egyes-szám: Többes-szám: 1. jaten det eszem 1. jaten degu eszszük 2. » dezu (deu, dek) eszed 2. n dezute eszitek 3. » du eszi 3. n dute eszik. b) Egyszerű alak : Az egyszerű alak mintájául veszszük az ekarri vagy ekarten — hozni igét, melynek gyöke ekar; ebben az első önhangzó euphonia miatt a-ra is változik ; hozzá adoma magyar, (moksa) mordvin, vogul nyelvek hasonló idomait áttekintés végett. baszk magyar mordvin vogul Egy.-sz. 1. dakart hozom sodasa kietilem 2. dakarzu hozod sodasak kietelen 3. dakar hozza sodasasi kietita Több.-sz. 1. dakargu hozzuk sodasask kietilu 2. dakarzute hozzátok sodasast keitilen 3. dakarte hozzák sodasaz kietianl Ebből látható, hogy az egyszerű hajlítású cselekvő ige ép úgy használja, mind az elő- mind az utóragokat, mint a segédige; d a mutató névmás egyes tárgyesete, elveszett őskori névmás maradványa ; a személyragok ugyanazok, mint a segédigénél, akar a gyök. Egy-egy személy tehát így volna elemzendő : d-akar-gu — azthoz-mi. II. Alak. A mutató névmás többesi tárgy esetével, és itt az összetett és egyszerű hajlítási alak közt különbség mutatkozik, mert az összetett alak („eszem azokat" stb.) : Egyes-szám: Többes-szám: 1. jaten ditut 1. jaten ditugu 2. „ dituzu 2. „ dituzute 3. „ ditu 3. dituzte