Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

A BASZK NYELV ISMERTETÉSE. 47 nyugati részeihez tartozó formákat és szavakat talált *). Hoffmann szerint a sémi nyelvcsaláddal állana rokonságban (?), Edwardo pedig azt mondja, hogy a kelt nyelvhez hasonlít, és az iberektől származtatja az aequus sequanus arverni néptörzseket2

). Kennedy James 3

) a baszk nyelv elhanyagolását az újkori nyelvészetnek szégyenül róván föl, hoz föl néhány angol és finn hasonlatot, nevezetes adalékul Wedgwood észrevételeihez, ki a német könig , kunig szókat a tatár khan, osztják khon, votják kun = király szóból származtatja. Kennedy említi, hogy baszkul jann s illetőleg haun a. m. úr. Végre Steinthal, ki az ismert nyelveket tizenhárom osztályra osztá, a baszk nyelvnek ezen osztályok közül a 10-iket jelöli ki, úgy hogy csak az egyiptomi, sémi és szanszkrit nyelvek állnának fölötte. §. 4. Ejtés és átírás. A baszk nyelvnek lágy kiejtése van; hangzói és mássalhangzói bizonyos szabályszerűséggel váltják föl egymást. A mássalhangzókban semmi hangtorlódás nincs, két hangzó soha sem kezdi, igen kivételesen zárja be a szót, a szóközepén az v rendesen megkettőztetik. Onhangzói a, e, if

o, u

}

melyekből az összetételnél mindenik egész teljes hangját megtartja. Mássalhangzói közt, mint a finn nyelvben, nincs /, helyét p tölti be. A c hang a, o, u előtt magyar /c-nak hangzik, e, i előtt pedig mint a franczia c vagy magyar sz sziszegve hangzik, miért is ez iratban az első c-t &-val, a másodikat s-szel írjuk át. A nyelvtanírók e és i előtt qu-t használnak, a mi egyszerű k betűnk helyett. A sajátszerű ts baszk hangjelelést megtartjuk, ezt az angol th-ve\ hasonlítják egybe; ellenben a szövegben előforduló tz, melyről Humbold azt mondja: ein echt vaskischer Laut, nem egyéb, mint a mi c betűnk, és ezt használjuk is. * A b hang keménynek látszván a baszk előtt, az lágyan, mint v ejtetik, bár 6-nek iratik, de miután nem lehet megkülönböztetni, ') Cantu Caesar Világtörténelem I. köt. 316. 1. 2) Hoffman : Die Iberier iin Weaten und Osten. Leipzig. 1838. Cantunál 184. 1. I. köt. 3) Ugyanott. 4) Transactions of the phil. soc. id. m. 216. 1.