Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

46 RIBÁRY FERENCZ. Bár e nyelv mint a történet előtti ősi kor tisztes maradványa a nyelvtudományra nézve oly fontos, mégis ekkoráig igen keve­sen foglalkoztak vele, minthogy oly kevés eszköz áll a nyelvész ren­delkezésére, ki alig találhat néhány nyelvlant, melyek közül a leg­nevezetesebbek, mint Larramerdi és Lardizabalé is annyira hiányo­sak , miszerint, mint Mahn a baszk nyelv egyik szorgos kutatója mondja, nagyon csalódnék, ki azon képzeletben élne, hogy ezek segélyével behathat a nyelv szellemébe. Igen nagy kár a tudo­mányra nézve, hogy Humboldt Vilmos, ki a baszkok közt élve ta­nulta meg nyelvoket a különböző szójárásokkal együtt, melyeknek nagy számából legelterjedtebbek a labortani vagy navarrai, biska­yai, és a gízpokai vagy guizpocai, ki nem adta előre hirdetett na­gyobb munkáját a baszk nyelvről. Fentebb idézett munkája igen becses, és ebben, mély alapossággal, nem bízva semmit a véletlenre, a nvelv kétségtelen szógyökei nyomán a városok nevéből követ­kezteti az ibér nyelv elterjedését a félszigeten, sőt azonkívül is. Mahn 1857-ben ] ) több baszk szöveget közölt, szentírási for­dítást, Cicero Catilina elleni beszédjét, s néhány baszk költeményt, fájdalom magyarázat és szótár nélkül, de azon ígérettel, hogy ez idézett szöveghez nem sokára glossariumot ad, a mivel azonban mai napig adós maradt. Terjedelmes előszavában 23 pontban a baszk nyelv sajátságait fejtegeti, és azt hol az arja, hol az altáji nyelvcsaládnak különösen íinn-ugor nyelveivel egybevetvén, igen si­került jellemzését adja a nyelvnek. A részleteknél gyakrabban lesz alkalmam hivatkozni reá. Bonaparte Lucián herczeg 1862. Londonban2 ) egy érteke­zést tett közzé baszk és finn hasonlatokról, ezeket leginkább a töb­bes-szám képzésében, a mordvin határozott névragozásában, a mordvin-, vogul-, magyar lárgyi ragozásában és a hangzók simu­lásában keresvén ; szinte gyakrabban fogunk róla emlékezni a szö­veg folyamában. A baszk nyelvet különben mások is, bár hibásan, hasonlítgat­ták már. így például Klaproth benne igen sok Ázsia éjszaki és ') Mahn C. A. F. Denkmaler der Baskischen Sprache mit einer Einleitung. *) Langue basque et langues finnoises. 1. Formation du nominatif plu­riel. 2. Déclinaison définiö. 3. Conjugaison objective pronominale. 4. Harmonie des voyelles.

Next

/
Thumbnails
Contents