Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

44 RIBÁRY FERENCZ. Nem akarjuk annak lehetőségét tagadni, hogy nemzetünk vándorlása közben egyes szétugrasztott csapatai nem kerestek volna menedéket a Kaukázus völgyeiben, de ezek csekély számuknál fogva rég beolvadtak az őket környező más nyelvű népek közé; mert ha vannak is, mint Besse állítja *), a török-tatár nyelvű Karácsai Dugur Oroszbi törzseknek élö hagyományaik magyar eredetökröl, de az egész Kaukázusban nincs nyelv a sok között, mely a mienkkel vagy a finnel e néhány török-tatár törzsén kivül rokon volna, és miután ezekről tudomásunk van, hogy a Kaukázus későbbi lakói, a finn hypothesis ide nem terjed ki, és az őskori finn népcsalád idáig nem hatott. De ha a Kaukázus lejtőin és völgyeiben élö és az ismert nyelvcsaládok közé nem sorozható népek nyelvében nem is találjuk a finn hypothesis valósulását, talán a baszk nép nyelve, mint altáji vagy finn családú e föltétel mellett tehet tanúságot? A baszk nyelvet nem ismerve, vizsgálatiamul néhány szavát fogva fel és hasonlítgatva, már többen voltak hajlandók altáji fajúnak mondani. Hoszszasabb vizsgálatomból ki fog tűnni, hogy nem az, mert bár néhány szóbeli hasonlaton kivül nyelvtanában is van több idom, a mi allaiságra emlékeztet, de a lényegesebb dologban, névmásai-, számnevei- és az igeragozásban mégis annyira eltér, hogy a nyelv mint sui gcneris saját fajbeliséggel bír. így tehát sehol sincs Errópában a történetelőtti őskorból finn nyelvű népmaradvány, nincs a Kaukázusban, nincs a pyrenei hegyekben és mégis az ős finn világ lehetősége legalább föltehető. Sem a kaukázusi népek nyelvei, sem a baszkok nyelve nem finn, de itt is meg amott érintkezési pontokat találunk , melyek ama lehetőségre utalnak, hogy a íinnséggel érintkezhettek. Lehetett tehát mégis finn terület és pedig roppant határokkal a Skandináv félsziget éjszaki csúcsától egész a messinai szorosig, az atlanti Óceántól az altáji hegyekig. Koskinen György finn tudós az éjszaki germán hagyományokban a dvergekröl és jotunokról szólván, ez utolsó népben finn fajt lát, mely azonban megelőzé a mostani finnek beköltözése korát2

). ') De Gerando : Essai historique sur l'origine des Hongrois. 135. s köv. 11 2) Ily czímíí, finnül írt munkájában : „A szuomi faj régiségéről való ismeretek." Ismerteti e munkát Hunfalvy, a Nyelvt. Közi. IV. 209. stb. 11,