Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

42 R1BÁRY FERENCZ. törzsű lakóit, mert az örmény-georgiaiakat és oszéteket az árja fajhoz számítja a nyelvtudomány. Azonban itt egy kérdést kell fölvetni, mely skandináv nyel vészektől származván, Rask által fejtetett ki és terjesztetett, és a németeknél kelendőségnek is Örvend, és ez az úgynevezett finn hypothesis, melyet Latham Prichard fenidézett müvének kiadója is fejteget ugyan, de függőben hagy'). E szerint, ha az árják keletről jöttek, és ez az, a miben kételkedik Latham, midőn ök még Indus, Tigris és Eufrates partjain voltak, más fajnak kellett laknia a Rajna, Duna, Rhone, sőt talán a Themze partjain is. A finn hypothesis szerint, ha e térségek nem voltak lakatlanok, ezen ős lakók a finn családhoz tartoztak, legalább szorosabb nyelvviszonyban voltak ahhoz és egymás közt, mint az árja vagy más nyelvcsaládhoz. Es ez a kérdés veleje, melynél egy kissé meg kell állapodnunk. Mint említem az őskor népei közül csak a baszkok, a Kaukázus lakói, és az albánok maradtak fen, de ez utóbbiakat a nyelvészek, nyelvök alaposabb vizsgálata után, az árjákhoz számítják. A Kaukázus nyelvei a nyelvtudomány előtt még meglehetősen terra incognita, Klaproth Gyula 2

)

kísérletei után e tekintetben nagyon kevés történt. Pedig az ö kísérletei is igen gyarlók, de nem is lehetett neki annyi nyelvanyagot oly rövid idő alatt alaposan földolgozni. Annál sajnálatosabb, hogy kísérleteire oly merész következtetéseket épít, melyeket nyelvtudományából levonni képes nem lehetett, így például azért, mivel némi csűrés csavarás után az orosz krónikákból ismeretes néhány palócz, kún vezérnevet a cserkeszeknél részint családnevekben, részint a nyelvben megtalálhatni gondolja, hajlandó a palóczokat cserkeszeknek tartani 3

), megfeledkezvén azon viszonyról, melyben e palócz vezérnevek a magyar nyelvhez állhatnak, mint Oroszopa, Szokol, Sarukán stb., megfeledkezvén arról, hogy a palócz nemzet egy része mai napig hazánkban köztünk saját magyar szójárását használja, és hogy az orosz-palócz kérdést egy tekintet nélkül a magyarországi palóczokra megfejteni nem lehet 4

). ') Prichard : the eastern origin of the celtic nations 50. 51. I. 2) Eeise

in den Caucasus I. u. II. Bánd. Halle és Berlin 1812. 1814. 3) Klaproth idézett müve

I. köt. 58—66. 1. 4) Palócz oroszul polovcz

, a szláv pole = mező szótól származhat, és ha Kiewtől a palócz nép egy része követte őseinket mai hazánkba , követte hihetőleg