Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

A BASZK NYELV ISMKRTETESE. 41 mikor történt ez, az a történelem talánya, melyre nem tud világot vetni, és csak a görög népnek voltak némi homályos hagyományai róla. Annyi azonban tény, hogy midőn a történelmi öntudat csak de­rengeni kezdett, már az árja néptörzseket oly rendben látjuk lete­lepedve , a mint azok mai napig vannak Európában, csakhogy a tiszta keltek világrészünk legszélső nyugati szögleteibe szorítvák, míg hajdan kelet felé a Dunáig és Adriáig voltak elterjedve. Miután azonban e vándorlást némi homályos hagyományok nyomán Kr. e. körülbelül a 2000-ik évre tehetjük, önkénytelenül az a kérdés támad, voltak-e és kik azelőtt Európa lakosai? Es e kérdésre bár határozottan nem felelhetünk, mégis van­nak körülmények, hagyományok, melyek arra felelni látszanak. A görög nép midőn ama hazába vándorolt, melyet nevének és mivelö­désének fényével dicsövé tön, már- mindenütt ős lakókra talált, kik­től hosszasb küzdelmek következtében foglalhata csak tért. Ilyenek, hogy a pelasgokat ne említsük, kik hihetőleg csak a görögök ősei és nem külön nép voltak, a lelegek, kaukónok, károk, kuretek, thrá­kok stb. Itáliában az itáliai fajtól szinte megkülönböztetik a japód, sikán, morgét és messápi stb. törzseket. Vájjon mindezek különálló nyelvfajt, úgynevezett autochthon benszülött ős népeket képeztek-e, egy korábbi glottologiai korszak szülötteit, vagy csak az árják elő­retolt hullámai voltak-e ? már most a hagyományok homálya, tudó­sításaink gyér volta, valamint írott emlékek hiánya miatt meg nem határozhatjuk. De két más pontja van mégis e világrésznek, hol az árja vándorlás előtti korszak lakosai fentarták ősi nemzetiségűket, megfogyva és megtörve bár, de élnek, mint élő rejtvényei a törté­nelem- és nyelvtudománynak, mely őket az ismert nyelvcsaládok közé osztályozni nem tudván, bámulattal szemléli bennök egy tör­ténelem előtti, és egy korábbi glottologiai korszak szülötteit; értem az ókori ibérek maradványait, a baszkokat, a pyrenei hegyek két oldalán és a Kaukázus leszgh, mizdseg, cserkesz, szuán és abasz hottok : Adóimig, Murray az árja családhoz sorozták , Schlegol Fridrik, Malte-Brun, Pinkerton — ez utóbbi még 1828-ban kiadott értekezésében, tagadták ezt, míg Prichard J. C. „The eastern origin of (he celtic nations" czímíi munkájában ki­adva Latham-tól 1857. Londonban) és ogybohasonlítva a kelt nyelvet a szanszkrit-, görög-, latin-és némettel, diadalmasan be nem bizonyítá. Latnam adott hozzá fon­tos és bő magyarázatot. 42. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents