Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

40 RIBARY PERENCZ. lett szükséges, hogy tekintettel legyen még physiologiai és erkölcsi jellegére is. És, mert a magyar nemzet külső jellegét, erkölcseit, szokásait, hadakozási módját annyira elütönek találták a történészek attól, a mit a finnekről Tacitu3 mond, ha csakugyan őket akarja jellemezni, vagy a mit újabbkori ethnographusok írnak, sokan és ezek közt Cassel is *) a magyar nemzetet két külön nép vegyületének mondják, miszerint a török fajú bódítók meghódított finn alattvalóik nyelvét vették volna föl. Cassel is úgy magyarázza Bibor Koszta császár ismeretes szavait a magyar és kazár nyelv kölcsönös használatáról, miután a kazár származású kabarokban finn nyelvű népet hisz, és ezt azért különösen, mert a magyar és finn physiologiai és erkölcsi jelleget összeegyeztethetőnek nem tartja. A magyar nyelvnek a finnel való rokonságát kétségbe vonván, az abban el nem vitatható finn jelenségeket máskép megfejteni nem tudja vagy nem akarja. §•2. A nyelvtudomány kétségtelen tanúsága szerint ama három nyelvcsaládnak , melynek ágai Elö-Ázsiát egészen, s Európát nagyobb részben lakják, ős hazája csakugyan Elö-Ázsiában keresendő, — talán Kasmír gyönyörű völgyeiben volt az emberiség eme részének paradicsomi bölcsője. Innen ágazhattak el a különböző néprajok a szélrózsa minden irányában , és hihetőleg különböző időben. Az ékiratok világánál kiderült, a mint azt Herodotus angol magyarázói kifejtik 2

), hogy az altáji faj nem csak régibb volt az árjáknál, hanem a mivelödés első csiráit ez fejtette ki, és az ékírás föltalálása is neki tulajdonítandó; de számilag csekélyebb lévén, midőn az árják terjeszkedni kezdettek, ellenökben mindig több és több tért veszített, sőt az Elő-Ázsia feletti uralom hosszú időkre ezekre szállott. Az árják ezen terjeszkedése csak az Atlanti Oczeánnál állapodott meg, hol előcsapataik, a kelt törzsek ütöttek tanyát 3

). Hogy ') Cassel: Magyarischo Alterthümer 150—174.1. Csakhogy Cassel még továbbá azon hibába is esik, hogy a nyelvünkben létező és nagyobb részt kölcsönzött árja szóanyagból indulva ki, a magyar nemzetet indogermán származásúnak mondja. J) Csengory Antal: Nyugot-Ázsia ó's történetei az ékiratok világánál. Budapesti Szemle 1858. III. k. 323. 1. 3) A keltok eredetéről és rokonításáról még századunk elején kételyek le-