Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Budenz József: Szintén valami az a ki-, a mi-ről. 19

VALAMI AZ A KI, A Jfl-BŐL. 31 tünk hozzá. A fölhozott példákon is lehet azt látni, p.o.: „Aki vesz, annak lesz.'f

Mutató itt csak az

annak-beli az, még pedig igazán visszamutató; és mire? Nem a ki-re, melynek nincs tartalma, hanem az egész relativ mondatra, melynek névszói tartalma van = a vevő. Az az itt szükséges determinativum, hogy rajta a relativ mondatot illető viszonyítást lehessen kitenni: a ki vesz, [az]-nak lesz. Még kevésbé szólhatunk a relativ névmás mutatóságáról, ha annak eredetét veszszük tekintetbe , melyet fentebb, azt hiszem nem alap nélkül, fejtegettem. Ha a ki, mint relativum, az indefinitum jelentéséből áll elé ([vala]&i* vesz ; neki lesz) : vele akármit, csak demonstratív elemet nem lehet egyesítni; mert minden demonstratív elemmel határozottság jár, biztosság, szemünk előtt valóság, a mi épen az ellenkezője annak, a mi a pronomen indefinitum. Mi tehát a ki, mi előtti a f Úgy látjuk, hogy nem boldogulunk vele, ha mint magához a névmáshoz tartozót akarjuk értelmezni. Másra pedig mire vonatkozhatik ? Bizonyosan nem a relativ mondatbeli egyes szóra, de igen is vonatkozhatik az egész relativ mondatra, mely értelmileg egy névszóval ér föl, nem ragozva vagy ragozva. És tartalmas névszó előtti a (vagy régiesen az) mi lehetne más, mint a névelő a (régiesen mássalhangzó előtt is az) f S ez nincs is különben. Egyszeriben meglehet arról győződni, ha a relativ mondat alakját participalissá változtatván, úgy találjuk, hogy épen oda illik a névelő, a hol a kérdéses a állott, p.o. : a (ki vesz), annak lesz | a vevőnek lesz. a (ki mer), az nyer | a merő nyer. a (ki másnak vermet ás), maga esik belé | a másnak vermet ásó maga esik belé. a (mi ebből következik) | az ebből következő. (milyen vagy minemű a kérdés), olyan a felelet | a kérdéslyen, vagy a kérdés-nemü a felelet = a kérdés nemével való. a (milyen vagy minemű a kérdés), olyan a felelet | a kérdésnek a nemével való a felelet. a (hol ö van) | az (ő ott-levö hely)-en. a (mikoron ö ezt mondta) | az (ö ezt mondta kor)-on ; tatárúi: (özi murin ajtqau toaqt)-ta. a (míg én élek) | az (én.éltem)-ig.