Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Budenz József: Szintén valami az a ki-, a mi-ről. 19

28 BUDENZ JÓZSEF. nyelv a jelzői mondathoz ; azóta természetesen megszokott szerkezet ez neki, melynek alkalmazásánál nem kell, hogy tudjon még eredetéről. Fontos azonban e vizsgálat, a jelzői relativ mondat valódi tartalmának , mint névszói egységnek, meghatározására nézve. Kifejtett nézetem szerint tehát p.o. ilyen jelző mondatban : „ [a könyv], melyet tőled kaptam11

az eredeti tartalom, mint névszói egység, nem csak ez: [a könyv] „tőled általam kapott", hanem ez : [a könyv] „tőled általam kapott könyvu

(törökül:

senden ald'iY'im kitáb, vagy tatárúi: sendin alyanim kitáb). „A jelzői mondatok egy különös nemét képezik azok, a melyek tulajdonképen főmondatok, de mellékmondatok alakjában lépnek föl, s nem valódi jelzői mondatoknak neveztetnek." (Riedl, 279. 1.). Lássuk ezeknek keletkczhetését egy példán. A Kriza kiadta Vadrózsákban (395. 1.) az 1-sö háromszéki mese így kezdődik : „Vót.... egy szegény asszonynak egy fia, a ki réaszánta magát, hogy szógálni mennyen." A relativ mondatban halad az elbeszéllés, inig ellenben az egy fia mellé, nem kell jelzői kiegészítés. Szóval az egy fia nem determinativuma a következő relativumnak, s a relativ mondatnak szándékolt értelme és eredeti formája ez: a fin rászánta magát stb. Tehát az egész : vót egy fia ; a fiu rászánta magát stb. íme az, hogy a két mondatban részben azonos szó és fogalom van, ráveszi a nyelvet, hogy a kettőt összevonva, épen az igazi jelzői mondat alakját adja a relativ mondatnak, mert annak eredetibb alakjában szintén megvan a már eléfordúlt főnév („madárnak hívják azt az állatot, a mely [állat] repül"). Nem-valódi jelzői mondat alakjában találunk oly mondatokat is, a melyek valamely mellékesen magyarázó, mintegy közbevetett megjegyzést tartalmaznak , p.o. Vadrózsák 402. 1. „most jut eszébe, hogy ő annak eddig es sokszor adott oda szerelmes leveleket, a miket az ö úríija annak a küsasszonyához küdözött" = „azokat a leveleket tudniillik az ö úríija... küdözte." Röviden összefoglalva, a mit a relativ névmás • eredetéről és rendeltetéséről fejtegettünk, az eredmény ez : a) A relativ névmás a kérdő névmás alakjával egyezik, de ennek a tudnivágyást kifejező hangoztatása nélkül való; eredetileg egy a pronomen indefinitummal, melytől külsőleg úgy vált el, hogy még ennek nyugodt mérsékelt mondatbeli hangsúlyát is alább szállította. Jellemzi ennélfogva a relativ névmást a lehetőleg alányomott