Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

232 HUNFALVY PÁL. (xal hrt x1i\iarci tijg yrjg ávayxitimg, h oig Hal őif/rjviaía xal rni^rjriaía yivttut fj r/[i8Qcc xal Ti(j<jáQm> xal nívxt [itjvmr.) Kitetszik ezekből, hogy részint Pytheast idézik, részint magok véleményét fejezik ki az írók. Mind ezt összevetvén, Koskinen a következőt tartja legvalószínűbbnek : Pytheas, Britanniából indulván ki éjszak felé, hat napi hajózás után egy földhöz ért, a melynek lakosaival beszólít. Ezt a földet, melyet nagy szigetnek vél, Thulénak nevezi, s ott a legrövidebb éjszaka 2—3 óráig tart, mi az éjszaki szélesség 64—•65 fokai alatt van. Ezen a vidéken látá a tengeri tüdőhöz hasonló vegyiteket is, a mi bizonyosan a jeges tenger ködje, mely azon éjszaki vizeken a tengeri jég folyását követni szokta, de a melyet Pytheas a földet övedzö kötőnek tart vala. Ezen kivül hallott még az ottani lakosoktól éjszakiabb vidékekről is. A sziget messzire terjed éjszak felé, az nyilván a földnek végső része; mert vannak olyan vidékei is, melyeken nyárban a napfény éjjel nappal süt, úgy hogy egy hónapig sincs éj. Rövid távolságra, mintegy egy napig hajózván, a tenger már hideg, szinte megaludt, azaz meg van fagyva. Pytheas után senki sem járt oly messzire, hogy bővebb hírt hozott volna Thuléról. A költök kiszínezgették a képet, s az ;)

ultima Thule" híressé vált. De hová kelljen azt tenni, abban kételkednek vala az írók, mert ki az Orkadok fölé, ki a Shetland szigetek végire helyezte azt. Midőn a népek nagy költözése korában Skandinávia ismeretesebb lett, oda helyezek Thulét. Öt száz évvel azután, midőn brémai Ádám az éjszaki királyságokról írt, sőt a norvégek egykét századdal előbb Iszlándiát felfedezték volt, Skandinávia nem vala már az utolsó föld; a nevezett író tehát Iszlándiába helyezé Thulét. Mai napig Iszlandia és Norvégia közt "haboznak a tudósok. Koskinen állítása szerint, minden valószinüség Iszlandia ellen szól. Mert először bajos elhinni, hogy Pytheas annyira nyugat felé tévedt volna el; másodszor Iszlandia hosszúsága déltől éjszakra nem oly nagy, hogy rája illenének a napnak különböző tartamai, melyeket Pytheas Thuléról felhoz. Ugyanis Iszlandnak éjszaki csúcsa a sarki körhöz ér föl csak, ott lehetetlen volt Pytheasnak hónapos vagy még hosszabb napokról hallani. Harmadszor pedig bizonyosan tudjuk, hogy a normannok oda érkezte előtt Iszlandon nem laktak volt emberek: minthogy pedig Thule lakott föld vala, s Pytheas az ottani emberekkel beszéllt is, nyilván való, hogy Thule nem Iszland, hanem Norvégiának 64° vagy 65° foka alatti vidékei.