Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

A FINN NEMZET TÖRTÉNETÍRÁSÁRÓL. 231 pát megkerülte Gadeirától (Kadix) fogva a Tanaisig." Ebben Kos kinen négyet talál: 1) azt, hogy Pythcas maga volt Thuléban ; 2) hogy Thulén kivül még azokról a helyekről is beszólít, a melyben a száraz föld, a tenger és a levegő egybe van vegyülve ; 3) hogy maga látta ezen tengeri tüdőhöz hasonló vegyiteket, de hogy egyebet — mit azonban Polybius nem hoz fel —- csak hallomásból tud; 4) hogy visszatérvén, vagy új utat tevén , egész Európát megkerülte. Az elsőre nézve bizonyságot találunk a Rhodosbeli Geminusnál, a ki az illető helyen a nap és éjszak változásairól beszéllvén azt mondja, hogy vannak éjszaki vidékek, a hol a leghosszabb nap 17—18 óráig tart, s hogy úgy látszik, hogy ott volt Pytheas, mert a tengerről írt munkájában igy szól : „Azon föld lakosai megmutaták nekünk a helyet, hol a nap lenyugszik, mert ott az éjszaka igen rövid, alig tart két három óráig". Ugyanezt hozza fel Cosmas Indopleustes is Pythcasból, csak rövidebbben, így: „A masszaliai Pytheas, a tengerről írt munkájában mondja, hogy a legéjszakiabb vidékre jutván, az ottani lakosok megmutaták neki azt a helyet, a hol a nap leáldozik, midőn nekik csupa éjszaka van, idslxwov ol avroOi (iá()^(XQoi ri]V tjXiov xoítrjv}

cogéxsí

%<Ő1> vvxrwv aei yiyvofitvcoi> nctQ ctvtolg. [Látjuk, hogy egyik író a leghosszabb napot, másik a leghosszabb éjszakát jegyezte ki Pytheas könyvéből.] Nem nevezik itt Thulét, de Strabo más helyütt világosan megemlíti, hogy Phytheas a Thule vidékeit a legtávolabbaknak mondja. Nem lehet tehát kétség arról, hogy Pytheas Thuléban volt, s hogy az ottani lakosokkal beszéllt. De hol keressük Thulét ? Strabo és Plinius tanúságai szerint Pytheas azt írta, hogy Britanniától hat napig hajózván ért volna Thuléhoz, s hogy Thulétól egy napig hajózván érhetni a fagyos tengerbe. Ebből lehetetlen meghatározni a Thule távolságát, mert nem tudhatni, hogy Pytheas milyen mértéknek vette az egy napi hajózást ; azután nem tudhatni, hogy Britanniának melyik pontjáról indult ki. De a Geminusnál található idézetből kitetszik, hogy mikor Pytheas Thuléban volt, az éjszaka 2—3 óráig tart vala. Ez adatokból Koskinen kivetette Lindelöf esillagász által Thulénak helyét, mely is az éjszaki szélesség 65° 12' vagy 64° 13' alá esik, tehát Drontheim vidékére Norvégiában. Strabo szerint Pytheas odáig ért, ahol az egész nap-fordítót az égen láthatni, mi épen a 66V2

° mutat; más író meg mást idéz Pytheasból és mond róla, különösen Kleomedes, ki két, három, sőt négy, öt hónapos éjszakákról beszéli