Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

230 HUNFALVY PÁL. Iának a perzsák uralkodása alatt: de a Pontos melléki azkolofc-ok, vagy a Herodotus szkütháji, nem tartoznak hozzájok. Ezek után tekinti Koskinen a basztarnokat, kik Kr. e. 178 tájban tünénck elő, s a kiket a germánokhoz számít; a roxolánokat, kik a szarmatákhoz tartoznának; az aorszok&t, kikben az erszák&t (egyik mordvin ágat) gondolják feltalálni; a szirakokat, kikben szürjáncket keresnek, végre a hatalmas alánokat, kiket meg az érán vagy irán népekhez számítanak. „Az egyetlen biztos eredmény az , hogy a Herodotus szkütháji nem tartoznak az áltaji népekhez, de a jürkák, szakák, budinok és aorszok kisebb-nagyobb valószinüséggel azokhoz tartoznak. IV. A régi kornak Pytheas és a görögök által nyert tudomása éjszaki Európáról. Herodotus nem tud semmit nyugati Európáról, mert az Iszteren (Dunán) túli részeket hideg miatt lakhatatlanoknak tartja vala. De Nagy Sándor ideje táján egy masszaliai (marseillei) ember, Pytheas, oly nagy utazásokat tön éjszak felé, hogy különösen Strabo hitelt sem mert neki adni, jóllehet kénytelen bevallani, hogy Pytheas a csillagászati tudományban jeles vala. Koskinen ezt a szakaszt , a melyben Pytheas felfedezéseiről szól, jeles ügyességgel írja, mit ki is akarnék tüntetni ismertetésemmel. Pytheas, úgy látszik, két munkát írt 1) TltQt roi- mxeuvov, a tengerről, s 2) ntQÍnlov^ vagy J% ntníodo^, a földnek körülhajózásáról. Mind a két munkából csak töredékek maradtak meg Strabo -nál, Geminusnál stb., a melyek mind talán nem is szorosan közlik Pytheas szavait. Strabónál olvassuk többi közt, a mit Polybius gáncsoskodva közöl Pytheasból, hogy ez sok embert tévedésbe ejtett avval, a mi Britannia nagyságáról írt, „hozzátévén clbeszéllését Thuléról és azon helyekről, a hol sem száraz föld, sem tenger, sem levegő nem találtatik, hanem mind ezeknek, valami tengeri tüdőhöz hasonló vegyiteké , a melyben a föld és a tenger mindenestül függ, s mely az egész földnek körülövedző kötője, a melyen keresztül se gyalog se hajón jutni nem lehet; s azt mondja Pytheas, hogy maga látta azt a vegyiteket, a többit pedig hallomásból tudja. Pytheas azután azt is beszélli, hogy visszajővén onnan, az egész tengermelléki Euró-