Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

226 HUNPALVY PÁL. vesl

= víz ; de azt látszik gondolni, hogy azt a finnek magokkal hozták be. Legújabban Europaeus mutatta meg, hogy számos olyan degen helynév az egész országban fordul elö ;

mi teljesen azt bizonyítja , hogy országunkban azon népek laktak volt a tulajdonképi finnek előtt, úgymond Kosk., a melyek nyelveiből ama helynevek származnak. S ezek kétfélék, osztják nyelvbeliek és szürján nyelvbeliek; amazok az ország éjszaki részein s Oroszországban az Oniega és a Szuchona folyó közt, ezek meg az egész Finnországban találhatók , Oroszországban leginkább a Fehértó (Bjélosero) déli vidékein. — Tehát az osztjákok és szürjanek Finnországból tértek viszsza az Ural vidékeire ? Nem, hanem itt részint elvegyültek a lappok és finnek közzé, részint eltünte*k. Végre meg kell említeni, hogy éjszaki Oroszországon is híre van egy régi, az úgynevezett csúd, népnek, mely elenyészett a földről. A lappok is oWe-nak , többesben cudeh-nek nevezik az ellenséget. A régi csudok, finnek és jotunok viszonyát egymáshoz és más európai eredeti népekhez bajos még meghatározni. De valamint Skandináviában az árják odaérkezte előtt két finn fajú népet lehet egymástól megkülönböztetni: úgy déli Európában is a turánságnak több rétegei követközhettek egymás után. III. Herodottis szk'átháji, vagyis a régi kor ismeretei délkeleti Európáról és nyugati Ázsiáról. A Pontus, vagy Feketetenger mellékei csak később kezdenek megnyílni a görögök előtt; s miután görög telepek Kr. e. 750 ólta városokat is alapítottak a partjain , a vad tenger nyájassá (agttpog sv&ipo'i-szá) válék. Dárius hadjárata a Dunán túli szküthák ellen Kr. e. 513 körül, újra azon vidékekre fordítá a görögök szemeit, s azokról Herodotus először ád némi tudósítást, ki maga járt volt ott. Herodotus ismeretei nyugat felé a Marosig terjednek, a hol az agathürszok laknak vala; éjszak felé az 53--54-dik fokig érnek : kelet felé a Dont és mellékeit ismeri, de nem ismeri a Volgát, hacsak az Araxest annak nem veszszük, a mely szerinte Ázsiát Európától elválasztja **). A Káspi tengert is úgy tudja, hogy nagy ") Kosk. megjegyzi itt, hogy az Araxes szó talán folyót jelent, 3 azért több folyónak neve gyanánt tííuik elö. Midőn Herodotus (IV, 11,) azt