Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

A FINN NEMZET TÖRTÉNETÍRÁSÁRÓL. 225 Lappok nem lehettek, mert nyilván ezeket győzték le a jotunok. De hogy a jotunok is a szuomi fajhoz tartoztak, az előttem, úgymond Koskinen, valószínűnél is bizonyosabb. Mert először, az iszlandi mondákban a Jotunország és Finnország egy. A Jotunország előbb éjszak felöl van az ászoknak, utóbb a tenger keleti oldalán , a mai Finnországban ; de a későbbi mondákban azonkép mind keletiebbre vonul vissza a mai éjszaki Oroszországban, a mint a finn fajú népekről szélesbedik a tudás. Azonban mindenütt, a hová a Jotunországot teszik, finn fajú népek laknak vala a régi időben; — ez szerintem, úgymond Koskinen a második bizonysága annak, hogy a jotunok finn fajbeliek. Ez ellen meg kell említeni, hogy a mondák jotunjai és finnjei leggyakrabban skandináv nevtiek, p. o. Frosti (hidegség) és Sníir (hó). De Rask felelete emez ellenvetésre nagyon helyes, mely szerint azok a nevek az eredeti jotun nevek fordításai, minek a Frosti maga egyik példája, mert az Jökul-nak is neveztetik, mi a lapp^egM a magyar jég, a finn jdd. Sok más jotun név sem skandináv nyelvbeli, hanem a finn nyelvből magyarázható p. o. Únzi, lappul cace víz, Svasi vagy Svadé finnül nw, suté farkas, Raumr vagy Raumi finnül rauma tengeri szoros, miből való némely norvég helynév, p. o. Raum-au (tengeri szoros folyója), Raumsdalr (tengeri szoros völgye, Raumaríki Raumaország). Maga a Löki neve, kinek az ászok tanában a rósz foglalatosság jut osztályul, a szürján l'ok — rósz szóval hasonlítható össze. A Samr (sam-r , lappul same, sabmn — finn) és Snomi = finn név sokszor fordulnak elő a skandináv nevek közt. Kétségtelen tehát, hogy a jotunok, vagy óriások, finn fajbeliek valának : ámde milyen finnek? Kainulaiak (kven-ek)-é? Csak hogy ezek nemzetisége is homályos. A finn mondák szerint a Hiite nép előzte meg Finnországban a tulajdonképi finneket: úgyde a hiite-k történeti mivolta kétségesebb, mint a skandináv mondák jotunjaié. A tulajdonképi finnek emlékezete nem nagyon régi, mert magok a skandinávok után ezer évvel foglalák el mai lakhelyeiket. De Finnországnak helynevei arról tesznek bizonyságot, hogy a tulajdonképr finneknek odajötte előtt a lappokon kivül más nép is lakta az országot. Már Castrén megemlíté, hogy a jurvanév szürján nyelvbeli, mert szűrj, jur = finn. pad fő , szűrj, va pedig finn. HYM-VT. KÖZLEMÉNYEK. IV. 15