Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)
Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208
224 HUNPALVY PÁL. gett van költve. Ámde a mondának alapja az, hogy Jotlandból származtatja Norvégiának első, t. i. hódító, lakosait, s hogy Jotland-ot Finn- és Kven-országnak nevezi, mely a Fejértenger és a Botniai öböl között terjedett el. Kik lehettek már azok, a kik a két tenger közöl a Kiöl-hegységen által Norvégiába tőrének ? Az újkori skandináv történet-írók Odint vezetik azon az úton Skandináviába, s ezt össze akarják egyeztetni a Fundinn-Noregr mondájával. De a monda tartalma világosan jotunok ra utal. Fornjotr nyilván = Fornjotun, azaz, előbbi, régi óriás ; hasonlókép Frosti és Snar is jotunok. Egyik norvég író , Keyser, lehetetlennek tartja, hogy a norvégiek előtt más nép is uralkodhatott volna Norvégiában, s hogy ez részben az utóbb ide jött skandináviaiak közzé vegyülvén ezekkel a maga régi emlékezéseiből is közölt legyen. De a tudva lévő történetek eléggé bizonyítják azt. Még a IX. században emlegetnek vegyült eredetű embereket (halftroll, halfrisar = fél-troli, fél-óriás) ; más jotun nyomok a skandináv hitregékben fordulnak elő. Thor, a légnek istene, legelőbb a jotunok istene vala, s utóbb juta az ászok hitregéjibe, a midőn az előbbi lakosok egy része már az azután érkezett skandinávokkal egyesült volt. Azért hiszik vala, hogy a szolgák, haláluk után, nem Odinhoz, hanem Thorhoz térnek vissza, a ki tehát saját istenök volt. De a leghatalmasabb férfiak közöl is épen a vegyes származatuak valának Thornak legbuzgóbb tisztelöji, p. o. a Hlade-jard-ok Norvégiában. Azt is meg kell jegyezni, hogy Norvégiában tisztelték legjobban Thort, hogy épen a norvég mondák mutatnak a régi jotun népre. Norvégiában laktak volt előbb az óriások, míg annyira kihaltak , hogy csak két óriás nő maradt meg; azután keletről emberfaju férfiak érkeztek el, a kik elejénte sokat szenvedtek az óriás nőktől, míg a veresszakáim Thort nem hittak segítségül , a ki kalapácsával megölte az óriás nőket. Ennek következtében Thornak két alakját különböztetik meg. A régi Thor, ki szekerén hajt vala mint a légnek istene, a törpéket hódítgatá; ekkor tehát ö a jotunok istene vala , s neve szakasztott az , mi az esztek tara, az osztjákok túrm, torom, a vogulok tárom istenöké. De helyet nyervén Odin mellett, s az ászok Thorjává lévén, az órjások üldözőjévé válik, ki a régi óriások, vagyis jotunok, áldozó helyeit lerontja. Ha a jotunok valóságos nép, a mely a germánok elérkezte előtt uralkodott volt Skandináviában; kérdés, az a régi nép milyen fajú?