Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

A FINN NEMZET TÖRTÉNETÍRÁSÁRÓL. 223 Előttem kétségtelennek látszik, úgymond Koskinen, hogy azon finnek, a kiket a régi mondákban törpéknek neveznek, a mai kor lappjai, mert ök kötik egybe a régi kort a maival. A mint már Rask megmutatta, egész Skandináviában, sőt Dániában is, a helynevekben lappok nyomaira lehet találni. Másutt is Európában az eredeti nép a lapphoz tartozónak mutatkozik, minél fogva azt lehet állítani, hogy a lapp nép talán egykét ezer évvel Krisztus előtt egész Európában el vala terjedve. De ettől meg kell különböztetni azon finneket , a kiket jotunok-, jattilainek-;

thursak-nak neveznek : mert hogyan is képzelhette volna valaki órjásoknak a kicsi lappokat. Erre a régi mondák is jeles bizonyságot hoznak elő, a melynek hamis értelmezéséből csudálatos tévedések támadtak az éjszak történeteiben. Azt a bizonyságot a „Fundinn Noregr" vagyis annak elbeszéllése szolgáltatja, hogy honnan vette Norvégia első lakosait. Igaz ugyan, hogy ezen elbeszéllés mostani alakja a XIII. században keletkezett: de tartalmának alapja valóságos tényre mutat. „Fornjotr király Jotlandban uralkodók, melyet Finnlandnak (Suomi) ésKvenlandnak (Kainunmaa) neveznek vala, s mely a Botniai tengeröbölhöz keletre van. Fornjotr-nak három fi ja Hlerr, Logi és Kari valának. Karinek fijai meg Jökull vagy Frosti, Snör és Thorri, a ki Jotlandban, Kvenlandban és Finnlandban uralkodók. A Kvenek Thorrinak áldoznak vala tél szívében, hogy havat és szánutat adjon. Thorrinak két fija vala, Norr és Gorr, s egy lánya, Goe. Ez elveszvén ama kettő öt keresni indula. Gorr a Fehér tenger nyugati partjain keresgéle, de nem talált semmit: Norr meg és kíséröji hó-talpakon futának a szárazon nyugat felé, elhajták az Őket a Kiöl hegységen való átmenéstöl tartóztatni akaró lappokat, s meghódíták a falvakat és a tartományt azon öböl körül, a mely most Throntheimnak neveztetik. Dili Norvégiában találd meg húgát, s ott végre a másik kereső testvér is elökerüle. Azután megoszták magok közt a hódítmányt; Gorrnak jutának a szigetek, Norrnak meg a száraz föld, a melyet „Norvégének neveze el stb. Ez elbeszéllés sok képzelt lényről mesél, mert logi tüzet, kari szelet jelent, a norr meg nyilván, az ország nevének megfejtése véban, mely bübájosságot jelent, mert sátém bíívölük, áldok átkozom ; sátü bűvölés, imádás, átkozás.