Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

222 HUNPALVY PÁL. saepe recolendus, gentem quandam ex montanis in plana descendere solitam, statura modícani, sed viribus et agilitate vix Suedis ferendam, hiique incertum esse unde veniant.; semel aliquando per annum vei post triennium, inquit, subiti accedunt. Quibus nisi totis resistatur viribus, omnem depopulantur regionem, et denuo recedunt." Kisebb helyet foglalnak el a törpék (dvergi) a skandináv mondákban. Ha a jotun-ok vagy óriások nagy erővel kitűnnek: a törpék viszontag gyöngék, de nagy bűbájosok. Ebből azt lehet következtetni , mondja Koskinen , hogy a skandináviaiak elérkeztekor a jotunok uralkodó nép ;

a törpék pedig régibb és gyengébb nép va-Iának. A kettő tehát nem egy nép lehetett. Mégis mind kettejét troli nak ésj/mn-nek nevezik vala, miből meg azt lehet gondolni, hogy bár különböző, de egy fajú népek voltak. A finn név a mondák homály JS híreit a mostaniság tudásával köti össze, mert a norvégek máig finneknek híják a lappokat. Ez a név, úgy látszik, eredetileg a törpéké vala, de a jotun Case is finn uralkodónak neveztetik, s Svasi, ki leányát szépüstökü Héráidhoz adá nőül, mind jotunnak mind finnek neveztetik. Lehet, hogy a troli név is eleinte a törpéket illette, de gyakran a jotunokat is így híják. A troli szóból nyilván a triil, thrtil = szolga származik, mert a legyőzött népnek neve szokás szerint szolgát jelent. Ámde a troli szó bübájosságot is jelent; a törpék fő hatalma pedig a bübájosság vala. Szükségtelen arra emlékeztetni az olvasót, úgymond Koskinen, hogy a szuomi fajú népeknél, tehát a turánoknál, a bübájosság igen el volt terjedve: de legnevezetesebb az, hogy azon leghatalmasabb bübájosságot, a melyhez Odin tud vala, sddr-nek nevezték, mi nem skandináv, hanem lapp nyelvű szó: seida, bübájosságot, bűbájos szerszámot jelent 21

). 3') Koskinen itt fla/n-ra hivatkozik, ki az Antiquite's Russes I, 252. lapján az iszland Heimskringla Ynlinga mondának egyik helyére megjegyzi, hogy a seidr szó — az /• az iszland nyelvben a norninativus ragja , mint p. o. fisk hal, nomiiiativusban fisk-r, génit, fisk stb. — bizonyosan finn eredetű. Castrén ellenben , finn mythologiájának 207. stb. lapjain, folytatja jegyzeteben írónk, azt állítja, hogy a lapp seida szó egy finn rokonságú nyelvben sem fordul elő, s azért azt a skandinávból kölcsönvettnek tartja. Utóbb megemlíti Koskinen, hogy Lönnrot a lapp seida szót a finn /míe-vel hasonlítja össze, a mely a finn hitregékben hegyi, ördöngös népet jelent. -— Azonban nekem úgy látszik, hogy a lapp seida a vogul sáta szónak felel meg legjobban