Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

220 HDNPALVY PÁL. zett kelet felöl, a mely Európát meghódítá. Ezt az új népet déli Európában keltnek tartják. Ámde az előbbi nép, mely egyszeribe nem verődött le, kapott az új fegyveren, s lehető , hogy Skandináviában a bronz-kor nem mutat új ember-fajt, hanem esak a miveltseg új korát. Ezt azért véli Koskinen, mert számos skandináv tudós állítása szerint, az ászok (Odin és társai, tehát a germán fajú nép) előtt egész Skandináviát lapp , vagyis tínn nyelvű nép, bírta vala, mit többi közt a skandináv nyelvek is bizonyítanak *•). Ugyanezt lehet a vaskorról gondolni, amely Galliában Kr. c. VI. század alatt a fokaiak által kezdődők Massiliában. De a tárgy, úgymond Koskinen, új bővebb nyomozást igényel. Az egész dologban legvalószínűbb az, hogy a kő-kor népe szuomi fajbeli; s az így lévén, természet szerint az a kérdés áll elő , hogy eme népnek uralkodása Eu,0) Hogy eme bizonyítás módjáról fogalmunk legyen, Ihre-nek a Lindahl e'rf Ohrling szerzettök Lexicon Lapponicumhoz írt élőbeszédét (Stockholm 1780.) idézem: Quum in eo essem occup:itus,ut Glossariummeum Sviogothieum editurus, in origines linguae nostrae (svéd) aecuvatius inquirerem, nihil aeque desideravi, ac lexieon locupletius linguae Lapponicae , quum mihi persvasum esset, hanc gentem Scandinaviae nostrac aborigines fuisse primosque patrii soli incolas, quosque adeo probabile sit, multa sui sermonis, inter mutua commercia, Gothis commodasse , multa ab illis vicissim accepisse." Elmondja Ihre , hogy ezt a véleményt már Leibnitz fejezte ki, tehát nem új. Az iszlandi írók azt állítják, hogy Odin és az ászok beköltöztek Skandináviába , tehát a svédek , norvégek nem eredeti lakosai az országnak. Egyes szók finnes eredetét így bizonyítja Ihre. P. o. slor nagyot teszen a skandináv nyelvben, úgyde a többi gót nyelvjárásokban mikils , great, gross teszen nagyot : a stor szó tehát nem eredeti skandináv , hanem lapp-finn , stuor, suuri = nagy- A farkas a gót nyelvekben ulf, wo'f; de a skandinávok icarg-xisk is nevezik, mely lapp szó hasonlóképen farkast jelent s talán a varg (sebesgyors) szóval azonos. [A norvég lappban a varg szó f'arg, forg-n&k hangzik ; így forg lakkal gyors módon, forgadvuol gyorsaság. Vájjon a magyar farkas — lapp fargav, forgac = gyors ?] Több példákat hozván fel, így folytatja okoskodását Ihre : „Cum permixlio linguae Gotbicae cum Lappouica ante duodeviginti secula inceperit et postea magis magisque invaluerit, probabile est, reliquias hujus in Gothismo eo plures inventum iri , quo altius in superiora tompora adseendimus. Et aut fallor, aut non leve momentum jam allatis addetur, si ostendero, plurima vocabula quae in veieribus legum tabulis aliisque medii aevii seriptis occurrunt, aliunde qiiam ex lingua Fenno-lapponum certius iUustrart nonposse." Ilyen szók volnának : sima (kötél, tör, finnül siima szíj), háta (veszedelem), hágoma, finnül hefatma búja élet), gietta , lappul katka, finnül katkö és katkyt bölcső stb.