Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

218 HÜNFALVY PÁL. Némelyeket példának okáért hoz fel a szerző : Görög. Latin. Szuomi. (inna 1 avus 1 tínn . appi, magy. ip, lapp vuoppa anqvÁ aba í ópyavóg, oyepog orbus n orpo, magy. árva, lapp oaarbes őyxog, ojmvoq uncus n önki, osztják, vünk négeti;, nsQccívco n perá, magy. far, szirj. bár «'í>X>7 n alku, magy. alak flBQ OC fí máárá, magy. mér, perm. mera rTí7.ttw' n selkeá nnin\ n pakká-nen, magy. fagy, lapp. paiko %icóv » kino-s (hó-fuvatag) xffia n kymi, votják. kama rtQXvg )7 verkko (háló) xiigm r> keri-tsen, mordv. keran, szirj. kerala, votják. kora-sko (ti<r&-ápopai n aisti, magyar ész, észre-venni ponti n panen, osztják, ponem cado n kaadun, lapp. kattj-ab series n sarja, magy. sor arca V arkku mancs n mana, mannu homo, hon ihmi-nen, in-himincn, vog. hum min mordv. loman "'). ,9) Ez utolsó egybehasonlítás nagyon is merésznek látszhatik, úgymond Koskinen egy ide tartozó jegyzetben, kiváltképen ha a homo szót a humus e's '/apai szókhoz kapesoljuk stb. De a nomen és finn MIM szók egybehasonlítáeával az egyezés világosan szembe szökik, így: Lalin. Görög. átmeneti alak. ^zuomi. nomin- óvónőt [in imi] nimi, médszküth niman, numan ; homin- [ohoma] [iihimi] in-himi, ihmi, mordv. loman. Meg kell jegyezni, hogy a moksa mordvinban , a melyből a loman szó van véve, egy szó sem kezdődik /t-val — Koskinen tehát a komin ~ loman-{é\e, hasonlatot valószínűnek tartja- — De azon csudálkozom , hogy így taglalja az ihmi-nan in-himi-ncn szót, pedig ihmis , inhimis a törzsök, nem ihmi, vagy inhimi, a mi legott haszontalanná teszi az egybehasoulítást. Szintoly kevéssé lehet a vogul tium-ot a latin homin, és finn inhimis, ihmis-hez hasonlítani, mert az a kum, gum-nak társa.