Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

A FINN NEMZET TÖRTÉNETÍRÁSÁRÓL. 217 Európa ös lakosai nyelvéből sok ment be az utánok következő árják nyelvébe; tehát ezen nyelvmaradványok is azoknak szuomiságát bizonyítják. Ezek legláthatóbbak a kelt nyelvben; de más árja nyelvekben is észre lehet azokat venni. Eddig közönségesen a finn , lapp és cszt nyelvet hasonlították az árja nyelvekhez, úgymond Koskinen , mert azokat ismerik vala legjobban. így Thumann a litván és gót nyelvekben, Grimm a germán nyelvekben talála finn maradványokat; már a múlt század utolsó felében Idman Miklós, finnországi író, a görög nyelvben talála ilyeneket. Munkájának czímc ez: Försök at visa gemenskap emellan Finska och Grekiska sprákcn , sásom tjcnandc till uplysning i Finska Folkets história (— Kísérlet a finn és görög nyelvek közösségének megmutatására, mely a finn nép történeteit felvilágosítja) Abo 1774. Franeziául ezen czím alatt: Rccherchcs sur l'ancien peuplc Finois d'aprés les rapports de la langue Finoisc avec la languc Grecquc, par M. Nils Idman, — Genct adá ki, Strassburg, 1778. Utóbb Lindström Tavastehusban 1859-ban (Om den Kcltisk-germaniska kulturens inverkan pá Finska folk — a kelt-germán mivcltség hatásáról a finn népre) közle kelt szókat, melyek finn szókhoz hasonlítanak, azt akarván bebizonyítani, hogy minden szó, a mely a keltben, latinban és görögben is találtatik, ezekből jutott a finn nyelvbe. De vannak ám olyan szók is, a melyek bizonyosan a szuomisághoz tartoznak, jóllehet itt-ott más európai (árja) nyelvben is fordulnak elö. így fogja fel azt Rask és Grimm is. „Néhány példa elég lesz annak megmutatására, úgymond Koskinen. Muto , vogul madár (?), szemlátomást azon gyökszó , a melyből a finn maa = föld, mordv. moda, s a finn matelee, matala (alacsony) szók származnak, ezek tehát kétségkívül szuomi szók. De hogy ezek az árja nyelvekbe is bejutottak , bizonyítják a walesi mad, a régi német mado , s a gót matha. így a hajó finnül venhet, lappul vanas, mordvinül vens, — a kelt nyelvekben ven, ben. A csűr finnül lato, mordvinül lata, — a svéd nyelvben láda. Nagy finnül siiurí, baskírul sor, sur, lappul stuorra, ebből lett a svéd stor. Még nevezetesebbek előttem, úgymond Koskinen, azon szuomi szók, a melyek rokonai a görög és latin nyelvben találhatók fel, mert ezekre nézve bajos azt állítani, hogy a finn nyelv a görög latinból vette volna. Természet szerint itt is vannak olyanok, a melyek általánosan közösek. De más szók mintegy magokban állanak a görögben és latinban, s a finn nyelvben otthonosak.