Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

216 HUNFALVY PÁL. az új tér nincs ugyan még annyira kikutatva , hogy kosz és biztos eredmények kínálkoznának a történet-írónak : de ügy is a mint van, azt a valószínűséget tünteti elő', úgymond Koskinen , hogy Európában, az árja népek ide érkezte előtt, túrán nép uralkodott vala, mely azután az elözönlő keltek , kimrek, itáliaiak, hellének , germánok, szlávok és litvánok előtt vagy elenyészett vagy az érkezők közzé vegyült. De némely, a történeti időkig megkímélt nép-maradványok, továbbá az árja nyelvekbe bejutott némely turáni nyomok, valamint régi szerszámok, melyeket a helvét tayakbói és a skandináv lápokból kiásnak, véleményem szerint, úgymond Koskinen, a szuomi fajnak hajdani uralkodását bizonyítják Európában. Thunmann, Arndt, Klaproth és Rask már régebben észrevevék, hogy szuomifaju népmaradványok találkoznak mai napig a Kaukázuson és a pyrenci hegyeken. Névszerint az cuszk vagy a baszk népet tartja Koskinen amaz első lakosok maradványának, hivatkozván Humboldt Vilmos tekintélyére, a ki azt állítja, hogy a baszkok, a keltek beköltözése előtt, nem csak az egész spanyol félszigeten, hanem Itália egyik részén és Francziaország déli tartományain is el valának terjedve; hivatkozván Arndt, Rask és Maury tekintélyeire, a kik a baszk nyelvet a finnhez hasonlítónak állíták nem csak szótári, hanem nyelvtani tekintetben is. Az eldöntő ítéletet itt is az áltají nyelvészettől várja még, de véleménye szerint, az nem fogja lerontani, sőt inkább megerősíteni, az eddigi állításokat n

). Az ős európai lakosokhoz, vagyis, az itt említett fölvétel szerint, a szuomi fajhoz az etruszkok is tartoztak, kik „a legnagyobb valószínűséggel éjszak felöl jutottak Italiába ,8

). the Tamulic) bcar witness of an early literary cultivation , of which in India nething remains but tradition , owing to Brahmanic encroachment, while in the fens of Finland oral tradition has preserved up to our ovvn time the songs of Wáinámöinen, and of his sacred home, Kalevala." '*) Lásd a Nyelvt. Köziem. II. 449—452. s 556. 1. 1S) Az etruszk nyelv, úgyszólván, teljesen ismeretlen leven, azt hiába sorozzuk a szuomi nyelvekhez. V. ö. a Nyelvt. Közlem. II. 457. 1. Koskinen a Tusci, Etrusci, Tuppr^vot, tupo^voi neveket a tur szótól mondja számlázottaknak: de erre a származtatásra, mely puszta ne'vhasonlaton alapszik, oly ke vesét lehet adni , mint a fion e's finn szók hasonlatosságára , a melyből azt akarnák kihozni, hogy az ír ös lakosok , mert magokat fion-okuab , többesszámban /e/ír<-knak nevezik, valami kapcsolatban volnának a finnekkel, ámbár ezek soha es sehol nem nevezik így magokat. V. ö. Ny. Közlem. II. 395. l!