Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

212 HUNFALVY PÁL. A kelet- indiai nyelvek turánságát nem mutogatja fel Koskinen 8

), annál hosszasban értekezik az ékiratok által napvilágra jutott turáni nyelvről, s az ebben foglalt történeti nyomokról. A maáa szó , mely Mediának ős neve , medo-sküth szó, s országot jelent (a mordvin nyelvben moda, a finnben maa vagy eredetileg mata, miből a matala = alacsony szó lett). Az a nép, a melynek nyelvéből való a mada szó, kétségen kivül az árják előtt uralkodott Mediában, s általok tolatott félre. De nem tűnt ám el egészen. A perzsák szaká-knak, az ékiratok szaka humargá-mik, Herodotus 2xv&ai ^iivQyíot-xxak nevezik azt a túrán népet y a melynek uralkodásáról Herodotus több izben teszen említést; s a mely még azután is nevezetes maradt, mert Küaxaresz méd király „sokra becsüli vala őket, s hozzájok tanításba adá a méd fiúkat, hogy nyelvöket s nyíllövésök módját megtanulják." 9

) De ha a medo-szküth szuomiféle nyelv, így folytatja Koskinen, ha az irán történetekbeli turánság a szuomisághoz tartozik, nem kell azon csudálkozni, hogy a szuomi nyelvben és fogalmaiban (képzeleteiben, kuvituksessa) olyanok fordulnak elő, a melyek a zend és szanszkrit nyelvbeliekhez hasonlítanak. A világnak kacsa-tojásból való eredete, a melyről a Kalevala énekel, a hindu népnél is találtatik; magok a túrán és irán (tuirja és airja) nevek is megmaradtak a szuomi nyelvben. Az előbbi, a mely még Strabonnál is egy baktriai-görög tartománynak (TOVQÍOVO) a neve, egynek gondolható a Túrja névvel, mely sokszor a finn nyelvben és hitregékben gúnynévül fordul elő, s éjszaki, vagy egy szóval, messze lévő tartományt jelent 10

). Az utóbbi (Pesten 1864) a 262—324. lap. — A bulgár ágnak külön létét nem lehet elfogadni, mert a cseremisz nyelv egy maga nem tehet egy ágat, de meg olyan tulajdonságot sem tüntet elő, mely azt a finn csoporttól elválónak bizonyítaná. s) Minél fogva tartják Müller és mások a tamil nyelveket turániaknak, lásd a Ny. Közlem. II. 422. stb. lap. 9) llepl itoXXoü TTOts'ijjievos a6toí>í ,

izoXMc, CTcpt TüapáSur/E TTJV yXőiaaáv TE éxpia-JHeiv xat xrjv T^virjv xúiv TÓ£IUV. Herod. I. 73. ") Turján maa = Túrja föld ; Turján meri = Túrja tenger stb.; Turilas nagy óriás a finn hitregében. Koskinen a Kave szót is egynek gondolja a zendavesta K«u«-jával, mely ott uralkodót jelent. A finn Kave a rúnókban sok más szónak kíséretében fordul elő, p. o. Kave ukko az öreg isten ; Kave luonnotar a természet leánya. — Mind a mellett nem sokra mehetni a nevek hason latosságával. Minálunk is a túr szó, mint helység és folyó- név , gyakori, p. o /