Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)
Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208
A FINN NEMZET TÖRTÉNETÍRÁSÁRÓL. 213 még nevezetest) változását mutatja az értelemnek. Az árja szó a zendben és szanszkritban (arj, úrj) földmivest, földbirtokost jelent, úgymond Koskinen, s Irán és India uralkodó népei azért nevezik vala magokat árjáknak , mert ok a föld birtokosai, egyszersmind állandó lakosai valának: ellenben a turániak nyájörzök, nem-földmivelök , hanem költözködök valának. Ámde azért lett az árja szó ellenkező jelentésűvé a turániaknál, mert íme a finn és észt nyelvben árja f a votjákban nar szolgát teszen; mert a szabadon költözködő turánság a rablásainak kitett árjákat szolgáknak tartja vala. Hasonló változáson ment át a szláv szó, mely eredeti jelentése szerint dicsőségest teszen , de a germán és román népeknél rabszolgát (sklav, esclav , slaf, slave) jelent H ). A szuomi nép az irán és ind népek közelében lakván egyszer, ottani miveltségének fényes nyomait az ékiratok örzötték meg. Tudva van, hogy az ékiratok középső rendje egy túrán nyelvet tár fel, a melyet Rawlinson, Westergaard, Norris és Oppert finnurali nyelvnek tartanak. De Oppert még nagyobb jelentőségű fölfedezést tett, azt t. i. hogy az ékírás hasonlókép képírásból (ideographia) fejlődött ki, s ama képírást nem sémi, nem árja, hanem túrán nép találta volt ki, a melynek nyelvére a képek neveiből lehet bizonyossággal következtetni ia ). Az eddigi nyomozásokból annyit lehet kihozni, hogy a turánság három különböző uralkodásban 990 évig virágzott egymásután Mediában és az Eufratesz-Tigrisz mellékein ; hogy azután sémi népek törték meg hatalmukat, előbb arabfélék, azután Nagy-Assziria; s ezek után következtek az árják. De azért a turániak Mező-Túr, Túr-vékony, Túr-Terebes, Túr-Pásztó, Kis-Túr, Közép-Túr, Nagy -Túr stb.; van Túra, Túria, Túrd is ; turján homokos földön mocsáros helyet jelent stb. Ki mondhatja meg , hogy mi közösség van e magyar túr s a finn tuti, túrja között, meg e kettő s a közép-ázsiai tur , túrán között V Koskinen a Strabon írta -ojpíoja-t is felhozta , a Casaubonus kiadását idézvén (de a 3r)6. lap helyett 517-et írván): úgyde azon kiadás Commentariusábau a 173. lapon „xai TTJV -coupíouav" mellett ezt találjuk : „Quis hujus ineminit ? An potius legendum 'Axo-jpíav, de qua multis locis Strabo." ") A slav , sdav szó jelentésének eme változása bizonyos; nem oly bizonyos ám a finn-eszt orja-nak azonossága a zend és ind árja szóval. Mert a milyen joggal a finn orja szót azonosítjuk az ar/ci-val: ugyanazonnal lehetne a finn uro, uroh (uros, urohon) szót is avval azonosítani a mely teljes korú, vitéz, jeles embert jelent, s a magyar úr-ral megegyez. **) Láss erről a ííyelvt. Közlemények II. 444. stb. lapjain.
