Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

A FINN NEMZET TÖRTÉNETÍRÁSÁRÓL. 211 hogy valamely külön nyelvfaj nyelveinek közös hazáját felkeressük : azon okok a három fö nyelvfajnak ösi közös hazáját is felkerestetik velünk, a hol azok valaha együtt vagy egymás mellett éltek vala. Erre nézve a történelem általános nyomai oda utasítanak, a hol a Szind folyó a Himalája és Hindukuh hegységek közöl az alföldek felé tör, s az Oxusz meg Jaxartesz a Belurtag üregeiből fakadnak; mert ott találjuk az árja (ind perzsa-kelt-görög-latingermán-szláv) népek közös ős hazáját. A sémi (pun, vagy fön(ikei), héber, arab, szíriai , assziriai stb.) népek legrégibb nyomai Armeniába utasítanak ugyan : ámde lehet, hogy azok is a Hindukuh felé néznek, legalább a nyelvek tanúsága öa egységről szól az árják és a sémiek között5

). Ami pedig előttünk nyomós, úgymond Koskinen, az, hogy a történelem és a nyelvek tanúsága a túrán ok, vagy áltaji nyelvű népek, legelső hazáját is oda teszi az árják ős hazája mellé. Üj még ez, sok kétség is környékezi még: de két körülmény által bizonyossá válik előttem, úgymond Koskinen. ElsŐ a túrán nyelvbeli természet, a melyet sok kelet-indiai nyelvben (p. o. a tamilban) vettek észre, s a mely általában az éjszak-áltaji nyelvekkel való közösséget követel; — második körülmény az a derekas részvét, melyet a délázsiai mondák és ékirati emlékek a túrán népeknek tulajdonítanak az ottani miveltségben. Mind a két körülmény azt látszik bizonyítani, hogy a Hindukuh és a Himalája vidékei a turánságnak is ős fészkei voltak, a melyekből az mind délmind éjszak felé különböző ízben kisugárzott G

). Müller Miksa előadása szerint a tulajdonképi finn nyelvek legtovább maradtak volna az árja nyelvek közelségében; innen fejthető meg az a tünemény, hogy eme nyelvek legárjaiasabbak, ha szabad így mondani1

). s) Lásd ott a

398—401. lap. 6) Lásd ott a 415 stb. lap. ') Müller, lásd a 408. laput, a tinu nyelveket négy ágra osztja : 1) uyor-v.i 2) bulgár-ra 3) permi-ve 4) csúd-ra a) magyav a) cseremisz a) permi a) lapp b) vogul b) mordvin b) szirjan b) finn c) ugor-osztják c) votják c) észt. Mi ezeket a nyelveket két csoportba tartozóknak ismerjük , úgymint a finnhe és az ugorba. Amabba tartoznak a lapp, a tulajdonképi finn , az észt lív, vot stb. nyelvek; ebbe a szirjan, permi, votják, mordvin, magyar, vogul, osztják. A két csoportot leginkább az igének tárgyi ragozása kölónbözteti egymástul. Lásd Reguly Antal hagyományai 1. köt. A vogul föld és nép. 14*