Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - I. 1

A FINN NP:MZET TÖRTÉNET-IRÁSARÓL. ELSŐ FOGÁS. A finn újabb irodalom örvendetes haladásban van, a melyet az ország szerencsés politikai helyzete nagyon támogat. Ugyanis az orosz kormány, érdekével egyezőnek találja fentartani Finnországnak különös, más orosz tartományokhoz képest kiváltságolt állapotját, mely sok tekintetben önállóság. Mert Finnországnak saját és külön törvényei vannak, külön igazgatás és külön törvényszékek alatt él; az országbeli hivatalokba csak született finneket szabad kinevezni. A nyelvre nézve külön vált ország vallásával is különbözik Oroszországtól; a buzgó protestáns finnek közt nincsenek orosz hitű községek, kivéve a keleti határokon, a hol a karjalai finn nép régi időkben a keleti egyház vallása szerint fogadta bé a keresztyénséget. Még a Nagy Péter által meghódított Ingerman (Inkerin maa = Ingerország) nevű tartományból se pusztult ki a protestánsság; mert Péterváratt (az Orosz birodalom székvárosa Ingermanban , finn tartományban van) két finn nyelvű evangélikus egyházi község virágzik. A svéd uralkodás ideje alatt (1157—1809) a nyilvános élet svéd nyelven folyt vala nagyobb részint, jóllehet Finnország lakosai egyenlő joguak valának az anya-ország lakosaival. De a finnek • a keresztyén vallásra a svédek által téríttettek meg, s midőn a hitújítás Svédországban felkapott, az a finnek közt is akadály nélkül terjed vala el. Országlati és vallási egyenlőség, a kitűnő nemzetségek egyaránti honossága mind a két országban, végre a tudományi közösség — mert Finnországban 1640-ig nem lévén főiskola vagy egyetem, a finn országbeliek, a kik papi, tanári, bírói vagy bármi egyéb pályára készülni akartak , svéd egyetf ineken, különösen NYELVT. KÖZLEMÉNYEK. IV. . 1