Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - I. 1

2 HUNFALVY PÁL. Upsalában tanultak vala — szinte magától eszközölte azt, talán különös politikai szándék nélkül is, hogy a svéd nyelv a nyilvános életben uralkodjék. Söt a Hanza-városok virágzása korában, a midőn a Balt tengeren való összes kereskedés a Dán szigeteken, Svéd, Finn, Észt, Liv, Kúr, még a nyugati Oroszországban is , a Hanza kereskedők kezeiben volt, a finnországi városok lakosságának tetemes része német nyelvű volt, mely körülmény csak előmozdítja vala a svéd nyelv uralkodását. De a nép hü marada nyelvénöz., s midőn a hitújítás után a finn nyelv az istentisztelet nyelvévé lett, a finn irodalom is meg kezde gyökeresedni. Annak előtte meg volt vetve a finn nyelv (a melyen a régi pogány emlékezetek, a bübájosság énekei szólnak vala), a mi Agrikola *) imádságos könyvének élőbeszédéből is kitetszik, a melyben többi közt ezt mondja: „Kyllá se kuulee Suomen kielen, Joka ymmárttáá kaikén mielen." azaz : bizony meghallgatja a finn nyelvet is, a ki mindenkinek elméjét megérti. De bár emelkedett is a finn nyelv becsülete, bár nem sokára a svéd törvényeket finn nyelvre fordították is : a svéd nyelv még is megmaradt az igazgatásban, törvénykezésben, a tudományok mivelésében. Nagy változás álla be 1809-ben, a midőn Finnország az Orosz birodalomhoz csatoltatott. A Svédországgal való közösség megszűnvén, a svéd nyelv uralkodásának oka is megszünék; a svéd nyelvnek pedig a finn nyelv a természetes örököse mindenben. Abo helyett Helsingfors lön a főváros; s midőn 1827-bentűzvész hamvasztotta el a nagy részint fából épült Abo-t, az egyetem is Helsingforsba tétetek által. Itt 1831-ben a Finnirodalmi Társaság (Suomen *) Agrikola Mihály, Pernaja születésű finn , Skytte püspök költségén 1535 tájban Vittenbergába mene, honnan 1539-ben mint magister tere vissza hazájába. Még Vittenbergában létekor hozzáfoga a biblia-fordításhoz, s 1548-ban nyomtatá ki az Új-testamentomot, talán az első nyomtatott finn könyvet. Skytte 1550-ben történt halála után az áboi püspökség, a mely alá egész Finnország tartozott vala , két részre osztaték , aboi és viborgi püspökségre. Amannak püspökévé Agrikola lön 1554-ben , ezévé Juusten Pál, a Chronicon episcoporum Finlandensium szerzője. — Agrikola az Új-testamentomon kívül adott ki még Abc-t könyvet, hittanítást, imádság-könyvet, Dávid zsoltárjait, énekeket, Mózes törvényébőlés a prófétákból összeszedett jövendőéseket, Haggai, Zakaria és Maleakhi prófétákat.