Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Erdei cseremiszség. Mondat- és szövegközlés. 97

98 ÉKDÉI CSEKÉMIS2SÉG. let is, mely, noha nem mondja meg különösen , nyilván az erdei cseremiszség valamely speciális dialectusátadja. Ez azonkívül, hogy a Reguly-féle cseremiszség tetemesen eltér az evangeliomok és Castrén hegyi nyelvétől (p. o. amabban a vla, vüla-fé\e pluralisjelzö egészen ismeretlen, helyette samoc levén), abból is következtethető, hogy a Reguly-féle cseremiszhez hangejtésileg legközelebb járó nyelven írt két kis prédikáczió találtatik Reguly hagyoraányában; melyeket a kitett aláírás szerint egy a czarevokoksanszki kerületből, tehát erdei cseremisz területből való pap fordított cseremiszre. A Reguly-féle cseremiszségben e szerint, a hihetőleg több egy­mástól kevésbé eltérő speciális dialectusokra szakadó erdei csere­miszség képviselőjét láthatjuk, s így magától kitűnik, mily fontos lesz ránk nézve a Reguly hagyta cseremisz nyelvtani készlet földol­gozása és közzététele. Maga a készlet nem oly terjedelmes, mint a csuvas nyelvről hagyott hasonnemünyelvtani készlet; annál inkább kell, hogy földolgozója minden elszórt porczikáját is kikeresvén, föl­használhatóvá tegye. E végett legczélszerübbnek láttam, hogy elébb a például fölhozott mondatokat kiszedve könnyen átnézhetöképen kö­zöljem, hogy ezek is, akármire voltak is fölhozva, az egyes nyelv­tani alakok meghatározására adatokat nyújthassanak. Egyszersmind e bár rövid mondatok összesége, eredeti textusok hiányát pótolja némileg, mert a mint első tekintetre is meglátszik, mind az életből vétettek, úgy hogy belőlük az oroszból fordítók cseremisztelensé­geit is megítélhetjük. Erre legott van alkalmunk a két cseremisz predikáczióban, melyeket nem is mondatszerkezet elémutatása vé­gett , hanem csak az egyes nyelvtani alakok kiszedése végett köz­lök ; ezek igaz néha még oly oroszosok *), hogy a mellékelt orosz fordítás nélkül meg nem érthetők, mind a mellett, hogy néha nem fordítnak szóról szóra, hanem bővítve és körülírva. Ez utóbbiaknak is azért nem az orosz fordítását fordítottam, hanem lehető híven igye­keztem a cseremisz textust fordítni magyarra; míg a Reguly-féle mon­datoknak csak orosz vagy német fordítását tettem át magyarra, s a hol maga Reguly adott magyar fordítást, azt „—" által tüntetem elé. *) Például, az előre bocsátott attribut-adjectivumnak is kiteszik szá­mát és casusát; casus pracdicativusnak használják a deme postpositiót, mely csak instrumentális jelentéssel felel meg az orosz instrumentálisnak, mely egyszersmind praedicativus ; túlságosan élnek a plurális-jelzővel, hogy ne is említsem a szórendet stb.

Next

/
Thumbnails
Contents