Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: A magyar el igekötőről 73

Α MAGYAR EL IGEKÖTŐRŐL. 93 tan helyviszonyi irány kifejezése a faura = újném. vor-ra hárult, mint a magyarban az elé-re. V. ö. e következő igéket : fra-bairan : vertragen, gewachsen sein (ν. ö. elvisel, elbír; lat. jperfero). fra-bugjan : verkaufen, ν ö. elárul, elad. fra-dáiljan : vertheilen, elosztani. fra-giban : vergeben, schenken, ν. ö. eladni, elajándékozni. fra-hinthan : fangen, gefangen nehmen — lat. £>rehendo; ν. ö. elfogni, szkr. ^ragrah, or. прохватить. fra-kviman : vertun, verwenden, verzehren (mintegy : végére járni). fra-kvistnan; -kvitjan : umkommen; umbringen, verderben, vö. elveszni, -veszítni. fra-letan: entlassen, erlassen, unterlassen; (v.o., elereszt, elhagy, elmarad), zulassen, gestatten (el 3.). fra-liusan : verlieren, elveszteni. fra-niman : nehmen; in empfang nehmen, vö. elfogadni, elvenni. fra-slindan : verschlingen, elnyelni. fra-vairthan : verderben, zu gründe gehen (tkp. Am-werden, el 1., vö. perire). Az új német ver-nek fölösleges példáit hozni föl; a helyett a közép felnémetből mutatok be még egykettőt : verenden zu ende bringen (= elvégezni); vermileden ma: ermüden, ν. ö. e/fárasztani, verváhen aufnehmen (ν. ö. eZfogad), helfen (ν. ö. es will kein mittel verfangen · v. ö. nem fog rajta semmi) ; verswenden verschwinden machen, verschwenden (eltüntetni); versteln ma csak : stehlen, ellopni. Tudva van, hogy a német ver-nek a magyar eZ-lel való hasonértéküsége eléggé határozottan éreztetvén, újabb időben sok magynr eZ-es ige ugyancsak német eZ-es igék mintája után keletkezett. Ez újítást nem lehet hibáztatni, ha az illető német igék ver praefixuma olyan jelentéssel valónak mutatkozik, melyet a magyar el is fejtett ki, és ha a nyelv az illető, igefogalmat már nem fejezi ki más nem eZ-es igével. * így po. az elírni (téntát, papirost) — verschreiben', az elinni, elenni (pénzt) mellett tökéletesen jónak fogadható el, habár kétségtelenül csak újabb időben és a ném. verschreiben után készült. Más a dolog olyan ver-es igéknél, melyekben a ver a „hibásság, tévedés,