Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Vass József: Adalékok a magyar nyelvjárás-tanhoz. II. közlemény: Pótléksorok a háromszéki nyelvjáráshoz. 1

8 VASS JÓZSEF. fizetni hajlandó. Ide sorozható a kész kénytelensége tartja, azaz : csupán a kénytelenség tartja, — szójárási különösség is. 3. A harmadik személy-rag, az egyes és többesszámban, a személyes névmások te és ti helyét pótolja , mint dorgáló, feddő , korholó kifakadás , pl. szemtelenje ! rusnyabékája ! borzossa ! utálatossi ! becstelenje! ribancza! czudorji v. czudorjai! hamissá ! disznyói! stb. 4. Rendes, helytelenítoleg , a vele ellentétes érteményü f u rc s a helyett használtatik pl. no a rendes ! a rendes tölled és! furcsa biz a tőled is. 5. Az oda helyhatározó , a helyben-maradást jelentő igékkel, az alanynak helyén kivül ellétét (elidőzését) segíti kifejezni, mint : oda-iil, oda-késik, oda-marad, oda-hetel, oda-reked. Azonbífn hely viszony-szókkal használtatik e helyett is: ott (helyében), pl. oda-haza} honn (otthon) 5 oda-bé v. oda-benn (ottbenn) ; oda-ki.v. oda-künn (ottkinn v. ottkünn); od-dltal v. oda-túl (ott-túl) 5 od-alatt (ott-alatt); oda-fenn (ott-fenn). 6. Az abba, némileg a félbe helyett jő kapcsolatba igékkel, mint: abba-marad, abba-hagyja, abba-véti (bele-téveszti), abba-felejti (folytatását felejti). Ezekben pedig : abba-vagyok és abba-járok, a. m. abban működöm, mesterkedem, fáradozók. 7. Az el igekötő tartamosítja a benható igék jelentését, mint : elbúsul, elimádkozik, elül (soká oda-késik egy helyen), eljár (falut v. faluban), elhízik, eléjszakázik, elmulatozik stb. 8. A küviil (kivül) névutó Háromszékben rendesen csak -on} -én, -ön ragos névszókkal használtatik; de néha ragozatlan szók után is eléfordúl, az a nélkül hasonlatára, mint : e kivül (a „Szózatában is leljük: „A nagy világon e kivül nincsen számodra hely"), János küvül stb. Ilyenek a közkeletű kétség kívül, rendkívül is. — Az önálló küvül, a künn s küjjel alakoktól érteményre nézve annyiban különbözik, hogy aküvül kizárt léteit föltételez, a künn s küjjel pedig elvontan külső helyet foglal. Azután, aküvül még kapcsoló jelentéssel is bír, pl. azon küvül . (praeterea) v. a küvül (extra id), azaz valami s még egyéb, a mit az előrebocsátott beszédrészhez csatol; tehát egyértékü a latin praeterea kapocsszóval : innét van a renden kívüli (praeter ordinem) és rendkívüli (extra ordinem v. seriem) érteménykülönbözés. Ebben rejlik a számkivetni (számkivül vetni) összetett szó magyarázata is; honnét nem ok nélkül kérdi az avatott nyelvbuvár : „jó-e